Ezermilliárdos adócsomag másodjára

„A kormány február 15-i ülésén tárgyal azokról a lépésekről, amelyek az átfogó adó-szociális-foglalkoztatási reformhoz szükségesek” – jelentette be csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjaival. A kormányfő elmondása szerint a kabinet az elmúlt húsz év legnagyobb változására, átfogó modellkorrekcióra készül. De miközben a készülő adó- és járulékmódosítások irányvonalát már kijelölte a miniszterelnök, újra és újra felmerül a kérdés az ezzel kapcsolatos vitákban, egyáltalán van-e esély a tervek megvalósulására. Az „1000 milliárd forintos adócsomag” hívószót, ugyanis a miniszterelnök már tavaly nyár végén is elsütötte: az augusztus 27-i, Megegyezés címet viselő tanulmánya éppen ekkora összegű adómódosításokat helyezett kilátásba.

Első próbálkozás

Igaz, ekkora átalakításra az őszi tervek szerint csak két-három év alatt került volna sor, a 2009-es módosítások összege „csupán” 300 milliárd forint lett volna. Ennek részeként a személyi jövedelemadó (szja) sávhatára emelkedett, a járulékteher pedig – bruttó 140 ezer forintig – 5 százalékponttal csökkent volna. Az akkori terveknek is fontos elemét képezte ugyanakkor a társas vállalkozások különadójának megszüntetése, ennek fejében viszont emelni kívánták a társasági nyereségadót. Emellett a kormány az adócsökkentés fedezetét az ősszel a gazdaság fehéredésében akarta megtalálni.

A javaslat szerint életre hívtak volna egy adócsökkentési alapot, amelybe 2009-ben még a kormány helyezte volna el a szükséges 300 milliárd forintot, ezután azonban már az adózókon múlt volna, mekkora summa jön össze a további adócsökkentés finanszírozására. Biztos, ami biztos, a kormány kilátásba helyezte az adószigor fokozását is, a jövedéki adó emelését, a természetbeni juttatások megadóztatását, valamint a cégautó-elszámolások szigorítását. Utóbbi valóra is vált, hiszen ez év februártól jóval szélesebb körben kell fizetni a havi hét- vagy tizenötezer forintos terhet. Végül azonban a tehermérséklés – a pénzügyi tárca későbbi számítása szerint – 145 milliárd forintra apadt.

Másodjára kevesebb a tabu

Kérdés tehát, nem vár-e ugyanez a sors a mostani 1000 milliárd forintos csomagra. Az adócsökkenés mértéke javarészt azon múlik, hogy a kormány képes-e sikerre vinni e lépések „ellentételezését”. Ezek között a jelenlegi csomagban fontos helyen szerepel az áfa megemelése, valamint a vagyonadózás egyelőre nem részletezett erősítése. Miközben a gazdasági szereplők régóta követelik, a mostani tervek között sem kapott helyet további radikális kiadáscsökkentés. Bár a kormányfő múlt heti beszédében terítékre került a szociális ellátások átalakítása, ma már csupán néhány tízmilliárd forintos megtakarítás körvonalazódik ezen a téren. Igaz, reményre adhat okot, hogy a miniszterelnök az utóbbi időben legalább elvi lehetőséget lát a szociális támogatások újragondolására. Korábban, a Megegyezés kapcsán ugyanis Gyurcsány Ferenc többször úgy fogalmazott: a családi és szociális ellátások biztonsága legalább olyan fontos, mint a versenyképesség javítása.

Europress Csányi: Az unió legszegényebb országa lehetünk Ami most kiszivárgott a kormányzati tervekből, az jó irány, de a mértéke rendkívül alacsony – nyilatkozta egy újságinterjúban Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A bankvezér szerint át kell szervezni a közigazgatást, meg kell újítani az oktatást, és jobban kellene támogatni a hagyományos ipart, például az élelmiszeripart. Elhibázottnak tartja a nyugdíjrendszert, szerinte több embert kellene visszaterelni a munkaerőpiacra. Úgy látja: változások híján Magyarország jelenleg afelé halad, hogy az unió legszegényebb országa legyen.

Gyurcsány Ferenc -->