Gyenesei: Kevesebb önkormányzati képviselőt!

Az önkormányzati képviselők létszámának csökkentésére nincs reális esély, noha szükséges lépés lenne – ez derült ki Gyenesei István szakminiszter szavaiból, aki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által rendezett tegnapi konferencia szünetében nyilatkozott lapunknak.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A szakminiszter szerint felül kellene emelkedni a kicsinyes pártérdekeken
[/caption]

A tárcavezető elmondta: tisztában van azzal, hogy az önkormányzati szövetségek a saját rendszerükben végrehajtandó létszámcsökkentés előfeltételévé tették a parlamenti képviselők számának csökkentését. Ő is szorgalmazza a törvényhozói létszám mérséklését, de hozzátette: reálisan nézve erre a közeljövőben kicsi esélyt lát.

Lapunk kérdésére, hogy a parlamenti helyzetértékelésének fényében így miként látja kivitelezhetőnek az önkormányzati reformot, úgy fogalmazott: nincs más lehetőség, meg kell találni a megoldást, felül kell emelkedni a kicsinyes pártérdekeken.

A szükséges átalakítások másik irányaként a rendszerszerkezetet jelölte ki a miniszter. Gye-nesei szerint az önkormányzatok világa túlságosan tagolt, a hivatalok száma pedig túl sok. Az önkormányzati miniszter a községi szabályokat is újragondolná. Ma 300 fő a lélekszámhatár ahhoz, hogy egy települést önálló községgé nyilvánítsanak. Gyenesei megemelné a határt.

Évek óta súlyos feszültségeket hordoz az önkormányzatok rendszere, ezt jelzi az utóbbi évek 400 milliárd forintot meghaladó kötvénykibocsátása, valamint a 800 milliárd forintnál is magasabb hitelállomány – mondta Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója tegnapi tájékoztatóján. Úgy vélte: a helyhatóságok kedvezőtlen pénzügyi helyzete az államháztartás hiányát is növelheti. Az idén az önkormányzatok hiánya a GDP 0,5 százaléka lesz.

Lóránt Zoltán szerint az önkormányzatok gyakran bármiféle hatástanulmány nélkül vágnak bele beruházásokba, emiatt pedig nem rendezettek a későbbi üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések. A szakember szerint kifejezetten nagy gond az is, hogy a települések az államháztartás más rendszereinél nem tapasztalható gazdálkodási szabadsággal rendelkeznek, például a források felhasználását nem korlátozzák világos és szigorú jogszabályok.