Ima és gyertyagyújtás Tatárszentgyörgyön

Kedd hajnalig virrasztanak és gyertyagyújtással emlékeznek a rokonok, falubeliek és az együttérzők a hétfőn meggyilkolt apára és 5 éves kisfiára a Pest megyei Tatárszentgyörgy cigánytelepén. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) pedig arra kérte a cigány kisebbségi önkormányzatok vezetőit, és az erőszakot elutasító, jóérzésű állampolgárokat, hogy településükön ma 16 órakor gyújtsanak gyertyát, mondjanak egy imát az áldozatok emlékére, és emlékezzenek meg a tavaly novemberi nagycsécsi és pécsi támadás két-két szintén roma áldozatáról is.

[caption id="" align="aligncenter" width="476"] A település polgármestere szerint a faluban bizonytalan a helyzet, mert a lakók félnek.
[/caption]

A település polgármestere szerint a faluban bizonytalan a helyzet, mert a lakók félnek. „Elképzelhetetlen, hogy Tatárszentgyörgyön helyi lakos képes lett volna elkövetni a kivégzéseket. Nem állítom, hogy nincsenek olykor kisebb feszültségek a roma és magyar lakosok között, de olyan indulatok nem feszülnek az emberekben, melyek egy efféle leszámolást kiválthattak volna” – mondta Berente Imréné. Szerinte ha mégis etnikai indokra derülne fény, akkor biztosan valamilyen országos bűnszervezet állhat a hátterében, mert a közelmúltban voltak máshol is hasonló támadások.

A faluvégi cigány ember nem számít?

„A politikusok azonnal dolgozzanak ki etnikai béketervet” – mondta Kállai Ernő. A kisebbségi ombudsman a parlamentben jelenlévő mintegy 25 parlamenti képviselő előtt felsorolta, hogy tavaly óta hány súlyos támadás ért roma embereket. Mint megjegyezte: a bűncselekményekben az a közös, hogy a rendőrség nem tud válaszokat adni, nincsenek tettesek, és ezért azt sem lehet tudni, hogy milyen motívumok állnak a cselekmények mögött. „Csődöt mondtak a hatóságok a helyszíneléskor, és a hanyag, közönyös kontármunkát látva kiderült, hogy egyesek számára a faluvégi cigány emberek életének nincs akkora értéke, hogy szakszerűen intézkedjenek” – közölte a Roma Polgárjogi Alapítvány.

„A fiam és a családja nem ártott senkinek. Egyszerűen csak könnyű célpontok voltak, hiszen ők laktak a cigánysor végén, a legvédtelenebb helyen” – mondta Csorba Csaba. A meggyilkolt férfi édesapja szerint nyilvánvaló, hogy ez a támadás kifejezetten a cigányok ellen irányult. Az elkövetőkről ezúttal sem tud semmit a rendőrség. A Nemzeti Nyomozó Iroda még várja a hivatalos szakértői véleményeket arról, hogy miért gyulladt ki a ház, ahol lelőtték a tűz elől menekülő apát és kisfiát.

„Vizsgálatot rendelt el a rendőrfőkapitány a tatárszentgyörgyi kettős emberölés helyszínén történt rendőri intézkedéssel kapcsolatban” – közölte szűkszavúan a megyei főkapitányság. A vizsgálat célja, hogy kiderítse, a dabasi rendőrkapitányság helyszínre kiérkező munkatársai követtek-e el bármilyen mulasztást. Bencze József országos rendőrfőkapitány ugyanis hétfő délután azt nyilatkozta, hogy a halottvizsgálatot végző örkényi körorvos füstmérgezést állapított meg halálokként. Kátay Dénes, az örkényi háziorvosi ügyelet vezetője szerint beosztottja valójában körkörös, bőrön áthatoló mély sebekről számolt be és rendkívüli hatósági vizsgálatot kezdeményezett. Papp Péter, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója hétfőn délután pedig azt mondta, hogy csak a délelőtti halottszemle során fedezték fel a lőtt sebeket.

Ráadásul az elsődleges szakvélemények szerint elektromos zárlat okozta a tüzet, a vezetékek egy nagy áramfelvételű olajradiátor miatt túlmelegedtek. A kiégett házban ugyanakkor a tanúk szerint petróleumszag terjengett, az udvaron pedig egy üres benzineskannát is találtak. A helyszíni szemle során ugyan találtak lőszerhüvelyeket a ház udvarán, de a rendőrség eleinte azt közölte: semmi nem bizonyítja, hogy lövések dördültek volna el. Bár roma vezetők arról beszéltek, hogy agyonlőtték a kisfiút és az édesapját, a rendőrség ezt órákig nem erősítette meg. 

Draskovics: a kormány nem a három csapásban gondolkodik

A Fidesz szerint a „három csapás törvénnyel” elkerülhető lett volna a veszprémi és a tatárszentgyörgyi tragédia is, mert a törvénynek lenne visszatartó ereje, ami ma nincs. „Az erőszakos bűncselekmények száma jelentősen csökkent mindenhol, ahol az amerikai példa alapján bevezették a három csapás törvényt” – mondta Lázár János fideszes képviselő. A Fidesz javaslatának lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia. „Sokkal többet és mást akar tenni a kormányzat az erőszakos cselekmények visszaszorítása érdekében, mint amit a Fidesz három csapás néven ismertté vált javaslata tartalmaz” – szögezte le Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Hozzátette: a rendőrség erejének megerősítését tervezi és nagyon kemény szankciókat szeretne kezdeményezni a fegyverrel elkövetett cselekmények esetében. „Ez az eset határvonalat jelent. Az MSZP azt kéri a kormánytól, hogy erősítse meg speciális alakulat megalakításával a rendőrséget az etnikai jellegű vagy ilyen gyanút felvető események megelőzésére, az elkövetők mielőbbi elfogására” – mondta Juhász Ferenc, a párt elnökhelyettese. Míg Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a brutális bűncselekmény azzal szembesíti a magyar társadalmat, hogy „valami nagyon nagy baj van ma Magyarországon”.