Meddig tart az özvegyi haszonélvezet?

A haszonélvezet itt özvegyi jogon jár. Azaz ha az özvegyi állapot az új házasságkötéssel megszűnik, a haszonélvezeti jog sem lesz többé. Így rendelkezik a Polgári Törvénykönyv. A ház egyébként a gyermekek öröksége, így tulajdona is. Csak azért nem vehetik birtokba, mert a haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál. Előbbi azt a célt szolgálja, hogy az egyedül maradó házastárs ne kerüljön utcára.

Az új házasságkötéssel azonban változik a jogállás. A gyermekek nem kötelesek akár az anya, akár az új férj ott lakásába beleegyezni. Az asszonyt feleségül venni akaró úr tehát hiába épít arra, hogy a házasságkötés esetén lesz hol laknia. Mert ha még élne is a haszonélvezet, a tulajdonos(ok) beleegyezése nélkül senki nem költözhet be az ingatlanba.

Ami az öröklési rendet illeti, ha az elhunytnak vannak egyenes ági leszármazottai, akkor ők a törvényes örökösök. Házastársára vagyona csak akkor szállhat, ha erről életében végrendelkezik. A köteles rész a gyermekeknek azonban ekkor is jár: mindazon javak fele, amelyek végrendelet nélkül jutnának. Az özvegynek az elhunyt minden olyan tulajdonán haszonélvezete van, amelyet nem ő örököl. E jog megváltását mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik. (Az özvegy által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra megváltást nem lehet kérni.)

A házastársat a megváltott vagyonból olyan rész illeti meg, amelyet a leszármazókkal együtt örökölne, ha ő is törvényes örökös volna. A megváltást a hagyatéki eljárás során, utána egy éven belül lehet kérni.

R. V. -->