Művészfilm a nagyközönségnek

– 2005-ben fejezte be az egyetemet. Miért csak most készült el az első játékfilmje?

–2006-ban kezdtem el írni a forgatókönyvet. Lassú folyamat volt. Úgy látszik, nekem ez a munkatempóm. A forgatókönyvvel tavaly tavasszal pályáztunk a Magyar Mozgókép Közalapítványnál. Nyertünk hatvan millió forintot, további negyvenet a Magyar Televízió adott, a fennmaradó negyven milliót meg szponzorok adták össze. Így nyáron elkezdtük forgatni a filmet.

– Változott a forgatókönyv a pályázat óta?

– Rövidült. A költségvetés hiánya miatt kidobáltunk jeleneteket, helyszíneket, így egyszerűsödött a film.

– Rendező szakon végzett. Tanult forgatókönyvírást is?

– Igen. Általában magunk írtuk a forgatókönyveinket, mivel az iskolában támogatják a kreatív írást. Az osztályfőnökünk, Grunwalsky Ferenc a szabadságra tanított, arra, hogy a szabályokat nem fontos betartani.

– Van olyan film, amelynek hatása érződik az alkotásában?

– Sok filmet néztem, próbáltam a hatásmechanizmusukat megfigyelni. Így alakult ki a filmem dramaturgiája. Legtöbbször Az elszánt diplomata című filmet néztük meg, Ralph Fiennesszal a főszerepben. Tetszett a rendező bátorsága, ahogy a kommersz, hollywoodi filmből minőséget kovácsol.  A film az emberi kizsákmányolásról szól, de közérthető formában. Ha komor szerzői filmes drámát csinált volna, sokkal kevesebb emberhez jutott volna el. Számomra nagyon fontos a közönség, én nekik készítem a filmet.

– Megél abból, hogy filmrendező?

Mátyássy Áron

2005-ben végzett a Filmművészeti Egyetemen Grunwalsky Ferenc osztályában.

Rendezőasszisztensként dolgozott többek között Szász János Ópium, és Bollók Csaba Miraq című filmjében is.

Első játékfilmje az Utolsó idők elnyerte a 40. Magyar Filmszemle fődíját, az Arany Orsót, valamint a Diákzsűri különdíját a Zöld Hollót.

– Nem. Sok filmben dolgozom asszisztensként, amiből rengeteget lehet tanulni, és a megélhetést is biztosítja. Szerencsém volt, Szász János rendező hívott el először maga mellé. Büszke vagyok rá, hogy dolgoztam Pater Sparrow 1 című filmjében is, ami a szemlén négy díjat kapott.

– A film női főszereplője a felesége, Vass Teréz. Ő játssza az autista lányt. Milyen családtaggal dolgozni?

– Neki írtam a szerepet. Ismerve az igényességét, tudtam, hogy nem fogok benne csalódni. Ráadásul a magánéletünkre is pozitívan hatott a közös munka. Ha nem lenne a feleségem, akkor is ráosztottam volna a szerepet, mert Terit jó színésznőnek tartom. Fél évet készült, találkozott autista fiatalokkal, figyelte viselkedésüket, jellegzetes gesztusaikat. Jó pár szakértő is segítette a munkánkat.

– Mikor kerül a mozikba a film?

– Eddig az volt a taktikánk, hogy megvárjuk, mi lesz a szemlén. Hamarosan elkezdünk tárgyalni a forgalmazókkal. Fontos, hogy mozikba kerüljön, hiszen sokkal több embert érint a filmünk, mint amire előzetesen számítottunk.

– Ezt mi alapján mondja?

– Sokan jöttek oda hozzám a vetítések után gratulálni. Ismeretlenek is. Azt gondoltam, hogy leginkább a húszas, harmincas korosztályt fogja érdekelni a történet. Meglepő volt, hogy az idősebb generáció is ugyanekkora szeretettel fogadta a filmet. A díj számomra azt jelenti, hogy a film több generációhoz szól egyszerre.

Rendezőasszisztensként dolgozott többek között Szász János Ópium, és Bollók Csaba Miraq című filmjében is.

Első játékfilmje az Utolsó idők elnyerte a 40. Magyar Filmszemle fődíját, az Arany Orsót, valamint a Diákzsűri különdíját a Zöld Hollót. -->