Nagy egyetértés a magyar-szlovák külügyi találkozón

 A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ügyét a felek továbbra is eltérően ítélik meg; megállapodtak, hogy jogi párbeszédet kell folytatni róla. Mindkét bizottság problémakatalógust állított össze abból, amit meglátásuk szerint meg kell oldani a két országban élő kisebbségek helyzetének javításáért.

A KMKF-fel kapcsolatban az ülésen megegyeztek abban, hogy a szlovákok átnyújtják jogi kifogásaikat, s ezeket meg fogják vitatni. Németh Zsolt (Fidesz), a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a találkozó utáni sajtóértekezletén hangsúlyozta: míg a szlovákok szerint azzal, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát az Országgyűlés saját állandó intézményének tekinti "területen kívüli hatáskört" tulajdonít magának, a magyar álláspont szerint Szlovákia avatkozott be Magyarország belügyeibe tavaly novemberi határozatával.

A szlovák parlamenti határozat szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, ez esetben az Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a KMKF munkájában.

A fórumról a szerdai ülésen elhangzott szlovák nézetekkel összefüggésben Szabó Vilmos, a magyar bizottság szocialista alelnöke az MTI-nek nyilatkozva arra hívta a figyelmet: először fogalmazták meg szlovák politikusok, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) létét nem kifogásolják, csak azt nem tudják elfogadni, hogy a fórumot az Országgyűlés saját állandó intézményének tekinti.

Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság fideszes elnöke és szlovák partnere, Boris Zala a megbeszélés után tartott sajtóértekezleten azt hangsúlyozta, hogy a két ország alapszerződéséhez nem kell hozzányúlni, hanem az abban foglaltakat kell alkalmazni. Mint mondta, "az alapálláson kell változtatni."

Egyetértettek abban is, hogy rendszeres találkozókra van szükség - legalább évente egyszer-kétszer, de ezen felül is sor kerülhet erre, ha bármelyik fél kéri.

A két bizottság úgynevezett problémakatalógust fogadott el azokról az ügyekről, amelyeket a két országban élő kisebbség helyzetében megoldandónak tartanak. Németh Zsolt azt mondta, "a magyarok katalógusa hosszabb, a szlovákoké kicsit rövidebb". A magyar felvetések között a Pátria Rádió vételkörzetének szűkülését, a nyelvhasználati törvény szigorítását, a nemzeti szimbólumok használatát említette.

Boris Zala, a szlovák társbizottság elnöke szólt arról: "érdekesnek találta" egyik szlovák kollégája felvetését, aki az ülésen azt mondta, könnyebben lehetne továbblépni, ha Magyarország egyszer köszönetet mondana azért, amit a szlovák kormány a szlovákiai magyarságért tett.

Boris Zala kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete Magyarországon nem megoldott. Németh Zsolt erre úgy reagált, hogy ez valóban fontos feladat, megoldásához meg kell változtatni a választójogi rendszert. Hozzátette: Szlovákiában sincs garantált parlamenti képviselete a kisebbségeknek.

A két politikus arról is beszélt, hogy a gazdasági válság körülményei között a kisebbségek nem lehetnek a megszorítások kárvallottjai, ezért mind a magyar, mind pedig a szlovák külügyi bizottság országa kormányához fordul, azt kérve, ne vonjanak el forrásokat magyarországi szlovákoktól, illetve a szlovákiai magyaroktól.

A dunaszerdahelyi eseményekre vonatkozó kérdésre Boris Zala úgy válaszolt: ebből nem kellene nemzetiségi kérdést csinálni, mert a szlovák rendőrség zavargás esetén mindenkivel szemben egyformán lép fel. Németh Zsolt ugyanakkor úgy vélte, Dunaszerdahely azt bizonyítja, hogy nem működik a két ország közötti párbeszéd. Ebben az ügyben "eléggé nyers válaszokat kapott" Magyarország - mondta.

Az MTI kérdésére, hogy a rendszeres találkozókon túl sikerült-e a konfliktusmegelőző, -kezelő mechanizmusról megállapodni, a szlovák bizottsági elnök azt hangsúlyozta, hogy a konfliktuskezelés nem a parlamenti bizottságok, hanem a kormányok hatásköre. Ehhez a Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök első találkozóján áttekintett 14 pontos lista jó alapot jelent - fűzte hozzá.

A szélsőségességgel összefüggésben megegyezett a két bizottság álláspontja abban, hogy fel kell ellene lépni parlamenten belül és kívül, kormányon belül és kívül - közölte Németh Zsolt. Úgy fogalmazott: "nem engedhető meg, hogy a kisebbségi társadalmak attól szenvedjenek, hogy szélsőséges politikusok az ő kárukra növeljék népszerűségüket". Eljött az ideje, hogy "a társadalom kivesse magából a szélsőséges politikusokat", s akkor a feszültség  kisebbségi ügyekben is csökken majd - fűzte hozzá.

Egyetértés volt a találkozón abban is, hogy a kétoldalú kapcsolatokon túl egyeztetésekre van szükség a keleti partnerség, az energiabiztonság, az Európai Unió bővítése, a Nyugat-Balkán helyzete és transzatlanti kapcsolatok témájában. A megbeszélést - Szabó Vilmos tájékoztatása szerint, nyugodt, higgadt légkör jellemezte.