Pápai feloldozás egy bűnözőnek

Mindenki mindenki ellen: Németországban a kancellár a pápát szidja, hasonlóan a katolikus egyház vezetőinek egy részéhez, míg a többiek – számos politikussal – Angela Merkelt bírálják. És, ha ez nem lenne elég, mind ugyanazt mondják: a holokauszttagadás bűn.

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Angela Merkel nem elégedett XVI. Benedek védekezésével, miszerint szolidaritását fejezte ki a zsidó néppel, de egy szót sem pazarolt Williamsonra.
[/caption]

A viszályt egy püspök rehabilitációja váltotta ki. Richard Williamsont három másik pappal együtt 21 éve közösítette ki II. János Pál. Ezt utóda január 21-én oldotta fel. Épp azon a napon, amikor a svéd televízió levetítette egy novemberben készült interjúját Williamsonnal, amelyben a brit pap azt állította, a náci haláltáborokban nem voltak gázkamrák, és a holokausztnak nem lehetett több áldozata 2-300 ezernél.

A holokauszt tagadása Németországban bűncselekmény, így Williamson akár ötéves börtönbüntetést kockáztat. A német rendőrség el is rendelte a nyomozást, hogy kiderítse, az interjú Németországban készült-e. Úgy tűnik azonban, a történet már legkevésbé sem az ultrakonzervatív, antiszemita és nőellenes nézeteiről ismert Williamsonról szól – aki amúgy – részben a rend vezetője, Bernard Falley felszólítására – sajnálatát fejezte ki kijelentései miatt a pápának, ám nézeteit mostanáig nem vonta vissza.

Felszentelés engedély nélkül

A Szent X. Piusz Testvériséget Marcel Lefebvre alapította. A francia pap apja – akit a francia ellenállóként a Gestapo deportált – a sonnenburgi koncentrációs táborban halt meg 1944-ben, ám maga Lefebvre soha nem ítélte el a kollaboráns Vichy-kormányt, és később támogatta Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontját is. A II. vatikáni zsinat vívmányait elutasító rend ultrakonzervatív nézeteiről vált híressé, és a Vatikánnal többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült kiegyeznie. A kiközösítés oka azonban az volt, hogy Lefebvre 1988-ban pápai jóváhagyás nélkül szentelt fel négy püspököt, köztük a brit Richard Williamsont.

A rehabilitáció hírére német és olasz zsidó szervezetek, illetve az izraeli főrabbiátus is megszakította kapcsolatait a Vatikánnal. A német püspökség is így tett, ám az elutasítást árnyalta, hogy a vitában megszólalt Angela Merkel is. A protestáns kancellár elégtelennek nevezte a pápa azon védekezését, amelyben elítélte az antiszemitizmus minden formáját, illetve "szolidaritását fejezte ki a zsidó néppel, de egy szót sem pazarolt Williamsonra." München és Freising érseke és az augsburgi püspök is azzal kritizálta Merkel kirohanását, hogy a pápa korábban többször is világossá tette a holokauszttal kapcsolatos véleményét. A Szentszék azon védekezését is kiemelik, hogy a pápa nem tudott Williamson nézeteiről.

Merkel kijelentését politikusok is bírálták, még pártján belül is. XVI. Benedekben az a benyomás alakult ki, hogy a szunnyadó németországi katolikusellenes érzelmek most egy csapásra a felszínre törtek – állította Georg Brunnhuber, a kereszténydemokrata párt egyik képviselője egy lapinterjúban.

A Vatikán szerdán arra szólította fel a püspököt, hogy vonja vissza állításait, erre Merkel már engedékenyebben reagált. A kancellár fontos és jó jelzésnek nevezte a nyilatkozatot. Az sem mellékes azonban, hogy a Szentszék azt is többször világossá tette, a feloldozás a kiközösítésre vonatkozik, a papok és a rend tevékenységére nem. Németországi zsidó szervezetek pedig a Williamson is soraiban tudó ultrakonzervatív Szent X. Piusz Testvériségtől való elhatárolódást várják a Vatikántól – márpedig a feloldozás éppenhogy az ellenkező irányba mutat.

Ha Isten rottweilere megszólal...

A konzervatív szigora miatt az Isten rottweilere gúnynévvel illetett Joseph Ratzinger pápaként nem egyszer okozott botrányt megjegyzéseivel. 2006 szeptemberében regensburgi előadásában egy középkori tudóst idézve nevezte erőszakosnak az iszlám vallást. 2007 májusában dél-amerikai látogatásán kavart újabb vihart az egyházfő azzal a mondatával, mely szerint a kereszténységgel nem erőltettek rá idegen kultúrát a kontinensre. 2007 júliusában pedig a II. vatikáni zsinat előtti misekönyv engedélyezése okozott zavart. A nagypénteki liturgia ugyanis tartalmazott egy imát, amelyben ahhoz fohászkodnak, hogy a zsidók fogadják el Jézus Krisztust.