Veszélyben a magyar bíróságok

A civil szervezet szerint a demokratikus intézményrendszer működését veszélyeztetné, ha hazánk továbbra is főbíró nélkül működne. A szervezet még azt megelőzően juttatta el levelét a honatyáknak, hogy nyilvánosságra került volna a főbírójelöltről történő döntés elhalasztása.

A TI szerint a bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, és szervezeti reformokkal orvosolhatók. Közleményükben kiemelték: a szervezeti rendszer megváltoztatása azonban felelős vezető nélkül lehetetlen.

„Ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hatékonnyá váljon, elengedhetetlen, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke olyan személy legyen, aki eddig is bizonyítottan kiállt a reformintézkedések mellett, és szakmai programjával kapcsolatban nem merült fel kifogás”- idézte a közlemény Alexa Noémit, a Transparency International Magyarország igazgatója.

A szervezet szerint fontos megelőzni, hogy a magyar igazságszolgáltatásról kedvezőtlen kép alakuljon ki az emberekben. Emlékeztettek: a Gallup Intézet által 2007 őszén végzett felmérés szerint a vesztegetéssel kapcsolatba került állampolgárok (a megkérdezettek 9 százaléka), az esetek 8 százalékában a vesztegetés „célpontjaként” a bíróságokat jelölte meg.

Az EBRD és a Világbank által 2005-ben végzett kutatás a 2002 és 2005 közötti folyamatokat vizsgálva a bíróságok teljesítményének és a korrupciós megítélésüknek a romlásáról tudósít. Míg 2002-ben a megkérdezett cégek több mint fele értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás tisztességes, megvesztegethetetlen, illetőleg pártatlan, 2005-ben az e kijelentéssel egyetértő cégek kisebbségben maradtak.

A héten megjelent Global Integrity 2008, a nemzetközi korrupciós helyzetet elemző vizsgálat szerint is Magyarországon a korrupció visszaszorításához elengedhetetlen az igazságszolgáltatás átláthatóbbá és számonkérhetőbbé tétele.

A TI felsorolta javaslatait is az igazságszolgáltatás reformjáról. Ezek között szerepel a bíróságok igazgatásával kapcsolatos hatáskörök újraszabályozása, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjainak szétválasztása, egységes, átlátható felvételi és előmeneteli rendszer, valamint teljesítményértékelés, kötelező kreditalapú képzési rendszer bevezetése, igazságügyi tájékoztatásról szóló törvény elfogadása és az OIT hatáskörének megosztása.