2009.03.24. 16:25
Az agyműködésünk magyarázhatja a válságot
Az atlantai Emory Egyetem kutatói egy csapat önkéntes segítségével arra keresték a választ: hogyan lehetséges, hogy a gazdasági élet szereplőinek ekkora tömege választott kockázatos, sokszor bukással fenyegető befektetési formákat?
Gregory Berns, az Emory Egyetem professzora egyszerű teszttel próbálta felmérni az emberek döntéshozatalának mechanizmusát. Huszonnégy önkéntest állítottak válaszút elé: a résztvevők elfogadhattak egy biztos bevételt jelentő és egy kockázatosan befektetést – írja a NewScientist nyomán a VGO.
A szakértők az egyes döntéshozatal közben figyelték az alanyok agyi aktivitását. A választás előtt az agy dopamin felszabadításáért is felelős, a kockázat kiszámítására szakosodott területe aktiválódott. Minél magasabb volt a beígért jutalom, annál intenzívebben dolgozott a résztvevők agya a megfelelő döntésen. Bern szerint ha a döntést egyedül kell meghozni, az agyi aktivitást egyenesen arányos a potenciális jutalommal.
A kutatók ezután azt mondták az alanyoknak, hogy a következőkben Charles Noussair, a Fed egyik szakértőjeként dolgozó közgazdász ad tanácsot nekik a témában. Valójában a számítógép véletlenszerűen adott tippeket, ettől függetlenül a résztvevők többsége feltétel nélkül elfogadta a tanácsot. A kísérlet legfontosabb tanulsága: az agyi aktivitás és a lehetséges nyereség közötti korreláció megszűnt, amikor az alanyok tanácsot kaptak. Vagyis ha állítólagos szakértő áll mögöttünk, az agyunk nem dolgozik a kockázat felmérésén – derült ki az MRI mérésekből.
