Emlékezés válsághangulatban

Kordonok szorításában és ezernyi rendőr társaságában zajlottak a hivatalos megemlékezések az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulóján.

A kordonnal körbezárt Kossuth téren tegnap délelőtt felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából. A parlament előtti téren jelen volt az erdélyi útjáról hazatért Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök, valamint a Fidesz-KDNP frakciószövetség kivételével a parlamenti pártok képviselői.

A Nemzeti Múzeumnál tartott központi ünnepség viszont politikusok és beszédek nélkül, így bekiabálásoktól is mentesen zajlott. Néző se nagyon volt, mert a fémdetektoros átvizsgálás miatt sokan nem jutottak be időben a helyszínre. Zászlót nem vihetett be senki, csak ha egy méternél rövidebb és három centisnél vékonyabb volt a rúdja.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tehát tartotta magát a 2006-tól datálható hagyományhoz, hogy nem mond nyilvános beszédet március 15-én, ellenben levelet írt a határon túli magyarságnak. „Európa népeinek ma nem kisebb kihívással kell szembenézniük, mint a másfél évszázaddal ezelőtti forradalmak hőseinek” – írta a kormányfő. A levelében úgy fogalmazott: az idei március 15. nagy kérdése, hogy magyarként és európaiként helyt tudunk-e állni és meg tudunk-e erősödni a vért ugyan nem, de áldozatokat mindenképpen követelő válság idején.

Szintén kordonba ütközhetett az egyszeri ünneplő a budapesti Hősök terén, ahol árpádsávos és jobbikos zászlókat lengető szimpatizánsok jelenlétében 650 új tagot avatott a Magyar Gárda. Az avatáson Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület alapító elnöke, a Jobbik vezetője arról beszélt, hogy a gárdatagok „új fejezetet írnak a magyar történelemben”.

A Magyar Gárda Egyesületet a Fővárosi Bíróság tavaly december 16-án nem jogerősen feloszlatta. Ennek ellenére az volt az egyszeri ünneplő ember érzése, hogy az alattomos esővel is kitartóan dacoló gárdisták még egy ideig nem nagyon óhajtanak feloszlani. Innen a tömeg a Deák tér irányába vonult az Andrássy úton a Jobbik megemlékezésére. A rendőrség nem oszlatta fel a sétának álcázott demonstrációt, csak kísérte a „városnézőket”.

A szólásszabadság napján nem tűrték az ellenvéleményt

Délutánig 19 embert állított elő a rendőrség a nemzeti ünnepen a fővárosban – közölte Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az előállítottak többségét a Március 15. térről vitték el – ahol Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester mondott beszédet –, a rendőrök itt könnygázsprayt is használtak. Bilinccsel a csuklóján szállt be egy rendőrautóba az előző évek budapesti, utcai megmozdulásairól ismertté vált Budaházy György is.

A Kossuth térről a zászlófelvonás után két embert állítottak elő, mert „hangoskodással, kiabálással zavarták meg az állami ünnepséget”, további két ember ellen pedig szabálysértési feljelentést tesznek, ők transzparenseket tartottak maguknál. Ezekre mindössze annyit írtak, hogy felelős magyar kormányt akarnak. Egy embernek pedig az volt a bűne, hogy különféle veszélyes eszközöket, például csavarokat találtak nála. Hangszóróval a tetején közlekedett egy gépkocsi, de az éber rendőrök ezt is idejében elnémíttatták.

Sólyom papírjai rendben voltak a román határon

„Barátságtalan gesztusnak értékelem, hogy a román hatóságok visszavonták repülőgépem leszállási engedélyét” – mondta Sólyom László köztársasági elnök a székelyföldi Nyergestetőn tartott szombati megemlékezés után. Arról is beszélt, hogy nem igazán érti az intézkedést, de mint mondta, erről a két külügyminisztérium fog egyeztetni.

A magyar köztársasági elnök eredetileg vasárnap utazott volna Székelyföldre, de tervezett ünnepi látogatásának időpontját szombat délutánra módosította. Erre azért volt szükség, mert a román légügyi hatóságok az általuk korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt időközben visszavonták. Az államfő végül autóval utazott Székelyföldre szombaton délelőtt, ekkor a diplomáciában szokatlan módon rövid időre feltartóztatták az őt szállító autót és kíséretét a román határon, hogy ellenőrizzék a papírjaikat. A székelyföldi Nyergestetőn végül  saját kopjafát állított a magyar államfő az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban elesettek emlékére.

„A jelenlegi helyzetben, amikor Románia és Magyarország egyazon nagy európai családnak a tagja, a romániai magyarság joggal lehet egyszerre büszke magyarságára és román állampolgárságára” – ezt a gondolatot fejtette ki Traian Basescu román államfő március 15. ünnepe alkalmából küldött üzenetében. Szerinte az 1848. március 15-én kirobbant forradalom széles egyetértésre lelt a kor társadalmában, és a kor felvilágosult személyiségeinek a támogatását élvezte, akik közül egyesek, mint Petőfi Sándor, életüket is áldozták érte.

Orbán: „A holnap szabadjai szeretnénk lenni”

Politikai válság van az országban, amelyet a szocialista restaurációs kísérlet okozott – fogalmazott Orbán Viktor pártelnök a Fidesz Budai Várban rendezett ünnepi nagygyűlésén. Úgy vélte, vissza kell követelnünk saját hazánkat, ha kell, a legnagyobbaktól is, illetve a régi világ képviselőitől. A világgazdasági válságot egy sokkal mélyebb folyamat kísér, egy új világ van újjászületőben – utalt évértékelő beszédére.

Orbán szerint a kormány csődbe jutatta az országot. Ehelyett teljes megújulásra van szükség, új irányba kell fordulni és folytatni kell a rendszerváltást. „Nem a tegnap rabjai, hanem a holnap szabadjai szeretnénk lenni. Hinnünk kell a változtatásban, mint hajdanán a 48-asoknak. 1848 márciusában hasonló gazdasági válságban tört ki a forradalom. Ahol milliók kérnek, ott a kérelem nem sóhaj” – utalt Orbán Kossuth gondolatára, hozzátéve: szerinte ez ma is így van.
A szakadó esőben megtartott március 15-i megemlékezést több ezer ember hallgatta a helyszínen. A felszólalókat heves tapssal ünnepelték, semmiféle atrocitás nem történt.