Háztartási energiazabálók

A hazai háztartásokban levő hűtők, mosógépek, elektromos tűzhelyek, azaz a nagy háztartási készülékek 43 százaléka nyolc évnél idősebb, ám ezek adják az ilyen jellegű energiafogyasztás közel 72 százalékát. Ezzel szemben a nyolc évnél fiatalabb, korszerűbb gépekre (a készülékek 57 százalékáról van szó) a fogyasztás 28 százaléka jut.

A cserével az évi villamos energia négy százalékát takaríthatnánk meg. „Ha Magyarországon az összes kevésbé korszerű készüléket lecserélnék a vásárlók a legkorszerűbb, energiatakarékosra, akkor a kisebb energiafogyasztás miatt akár 1,8 millió tonna szén-dioxid-csökkentést érhetnénk el, ez a hazánkra szabott egyévi 1,5 millió tonnás csökkentési előírás 120 százaléka” – közölte Mészáros Fanni, a CECED Magyarország cégvezetője. (Magyarország 2007–2013 között az Európai Uniónak tett ígéretében vállalta: évi 1,5 millió tonnával csökkenti a káros anyagok kibocsátását.

Bőven javíthatna a mutatókon, hiszen az egy főre jutó energiafogyasztás fele az EU-s átlagnak, de egységnyi GDP-előállítás háromszor több energiával jár.)

A régi háztartási készülékek cseréjével a fogyasztók, a gyártók és az állam is jól járna. Állami segítséggel a vásárlók alacsonyabb áron juthatnának modern, energiatakarékos gépekhez, míg a gyártók és a kereskedők ismét növelhetik a gazdasági válság alatt visszaeső eladási mutatóikat. A rövid távú, válságenyhítő hatás mellett környezetvédelmi előnyöket is biztosítana a korszerű készülékek elterjedése.

A mosógépgyártó cégek például az elmúlt húsz évben fejlesztéseikkel 44 százalékos energia- és 62 százalékos vízcsökkentést értek el. A nyolc évnél idősebb és a mai korszerű, nagyobb teljesítményű/fogyasztású gépek fogyasztáskülönbsége akár ötszörös is lehet. Tavaly mintegy 1,1 millió háztartási gépet adtak el hazánkban, ez nem jelent automatikusan ugyanennyi cserét, mert a régi készülék a nyaralóba kerülhet.