Tudatosan felépített pénzszerző rendszer - A Zuschlag ügy részletei

A Zuschlag János egykori szocialista politikus és társai ellen lassan már négy éve folyó büntetőeljárás rutinvizsgálatnak indult: csupán az Együtt a Harmadik Évezredért Egyesület működésének szabályszerűségét ellenőrizték volna, ám a hatóságok a számviteli fegyelem szabályainak durva megsértésével találkoztak. A kiskunhalasi ügyészség ezért nyomozást rendelt el. Kiderült, hogy másutt is baj van, hiszen különböző egyesületek és alapítványok több mint hetvenmillió forintnyi, pályázaton nyert pénzzel nem tudnak elszámolni – olvasható a Népszabadság cikke a VGO-n.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség végül bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot. Az ügyészség szerint az elkövetők "hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő" csoportot hoztak létre, "amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése" volt. Ha a vád e része is bizonyítást nyer, a büntetési tétel maximuma tizenhat év.

Nos, eddig valóban egy tudatosan felépített pénzszerző rendszer képe bontakozik ki. A politikai ifjúsági szervezetek finanszírozása 1998 után megoldatlanná vált, hangoztatta többször Zuschlag. Addig ezek is részt vehettek a civileknek szánt pályázatokon, és - a vádlott szerint a pártok közti hallgatólagos egyezség alapján - rendre nyertek is. Később ezeket a csapokat elzárták, és kizárólag a politikamentes szerveződések juthattak állami támogatáshoz. Ezért kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy álcivilek pályázzanak, a pénz azonban a pártok ifjúsági szervezeteinél landoljon. Minden oldal igyekezett létrehozni a saját erre alkalmas szervezeteit - állította Zuschlag, bár erre vonatkozóan más pártokról semmilyen konkrétummal nem szolgált.

Az viszont tény, hogy az ügy kilencedrendű vádlottja egy időben az MDF ifjúsági szervezetéhez kötődött, s a vád szerint a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) tanácsának tagjaként segítette az érintett szervezetek pályázatainak eredményes elbírálását. Kiderült az is, hogy a GYIA-ba, illetve a regionális ifjúsági tanácsokba delegált képviselők valamelyik politikai oldal iránt elkötelezettek voltak. Tehát az a párt, amely több ifjúsági szerveződést tudhatott maga mögött, nagyobb eséllyel befolyásolhatta a döntéshozatalt. Valószínű, hogy a különféle tárcáknál sem egyforma eséllyel indultak támogatásért a szervezetek, bár a tárgyalásokon bizonyítékot erre senki nem szolgáltatott, s a minisztériumi döntéshozók egyikét sem gyanúsítják bűncselekmény elkövetésével. Azt azonban Zuschlag sem vitatta, hogy képviselőként volt beleszólása pénzek elosztásába.