Kitörési pontok a magyar autógyártásban

Az európai autóipar állítja elő az EU GDP 3 százalékát, az ipari termelés 7,5 százalékát. Mindemellett a gyárak és alkatrész-beszállítóik közvetlenül 4 millió, közvetve 10 millió embert foglalkoztatnak, ezek nagy része KKV-knál dolgozik és igen sok az innovatív munkát végző munkavállaló - mondta Lukács Pál. Hozzátette: az EU autóipara 20 milliárd eurót fektet évente a K+F-szektorba, a termékek több, mint 20 százaléka az EU-n kívül értékesítődik. Ez a  teljes EU-export 5 százaléka, ami 35 milliárd eurónyi külkereskedelmi többletet eredményez. 

Ami a további statisztikát illeti, a járművek úthasználata által generált bevétel 2002-ben 340 milliárd eurót tett ki, amely a teljes EU GDP 3,8 százalékát adta. A szektor a legnagyobb rendszerintegrátor, hatása kiterjed különösen az acél-, elektronikai, kémiai-, üveg-, gumi-, műanyag-, fémiparra a logisztikai szektorra, az információs és telekommunikációs
rendszerekre.

Azonban az európai autóipar számos hatással szembesül. A szakértő ezek közül kiemelte többek között a globalizációs hatásokat, a rendkívül gyors technológiai fejlődéseket, a környezeti és egészségügyi elvárások fokozódó nyomását.

Azonban az európai autóipar versenyképes maradhat, ha:
a belső piac társadalmi és gazdasági közege garantálja a technológiai, K+F-befektetések folyamatos növekedését. Ám mindehhez elengedhetetlen a jövőorientált, versenyképességet garantáló innovációs stratégia felállítása.

A helyzet bonyolódik és rossz

Bonyolódó helyzet: miközben nő a kihívás a belpiacon (kínai
gyártmányok felbukkanása, (költség)hatékonyabb amerikai és japán
vetélytársak), aközben az európai autóipar működési közege
folyamatosan szigorodik. Mindez kombinálva a gyenge gazdasági növekedéssel jelentősen rontja az iparág helyzetét - hangsúlyozta Lukács Pál.

A cikk teljes tartalmáért és további információkért kattintson ide!