2009.06.27. 12:11
Balatoni hurrá: eldurvult áraktól féltik a szezont
Hivatalosan délelőtt tíz órakor kellett volna kinyitni a Coke Club kapuit, de ez egy-két munkálat miatt kissé eltolódott a pillanat egy fél órával. Mi már bent vagyunk. A homok tényleg vakítóan fehér, a színpadok állnak, a feszített víztükrű medence egyelőre üres. A Balaton 21,5 fokos.
Kora reggel még mindig felhős ég várt a siófokiakra – már legyintettünk is, hogy itt bizony megint az időjárás el fogja rontani a hangulatunkat, de mire a nagystrandhoz értünk eltűnt a Napot takaró szörnyűséges szürkeség. Tízórás körtelefonunk szerint túl korán akartuk megváltani a világot (kezdő felháborodók iskolája, második osztály), mert arról próbáltuk meggyőzni a helyi erőket, hogy kihalt a város. De meggyőztek: ez ebben az időpontban egészen természetes.
A péntek estén vendéglátó-ipari szakemberek társaságában töltöttük. A hosszas beszélgetésből le kellett szűrnünk, hogy azon helyiségek képviselőikén, ahol dolgoznak, bizony nem látják annyira rózsásnak az idei szezont, mint a turisztikai előrejelzők, a minisztériumi optimisták.
Durva, eldrágult nyárra számítanak, mert a június úgy elszállt, mintha nem is lett volna. Legfeljebb egy hónap erős – gazdasági mutatókban is kilengést produkáló – forgalomra, költésre számítanak. De ennél is szomorúbb, hogy szerintük partközelben az említett négy hónap alatt iszonyatosan el fognak szabadulni az árak. Magyarán csak imádkozni lehet majd azért, hogy az idei vendég jövőre is kedvet kapjon Siófokhoz.
Az említett jelenséggel valamennyire találkoztunk mi is, igaz, még csak kicsiben. Árképzési politikát egy rövid sétálva szemügyre véve ugyanis arra jutottunk, hogy a Stefánia fesztivál élelmiszerárusai mintha egy másik bolygóról jöttek volna. Egy darab, mennyiségileg tulajdonképpen féladagnyi rétesért 300 forintot kérni túlzásnak tűnik. De a porció dupláját kitevő kenyérlángos 600 forintos ára szintén zárlatossá tette a biztosítékot zsebünkben.
A harmadik hétvégén aztán…
