Közel 200 ezer forint az átlagos bruttókereset

Az átlagkeresetek 2009 első négy hónapjában 1,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - emellett pedig 3,1 százalékkal nőtt a fogyasztóiár-index.

Az alkalmazásban állók létszáma 2009 január-áprilisban átlagosan 2 millió 667 ezer volt. Az MTI számítása szerint az idén áprilisban 0,7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek a tavaly áprilisihoz képest.

Január–áprilisban a költségvetési szférában 716 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 864 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,8 százalékos csökkenése az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés által finanszírozott közfoglalkoztatás kiterjedtségének növekedése következtében a költségvetési szférában kisebb mértékű, 0,4 százalékos létszámfogyás következett be, mint a versenyszférában, ahol ez 5,4 százalék volt.

A KSH adatai szerint 2009 első három hónapjában a reálkereset a fogyasztóiár-index 3 százalékos növekedése mellett 2,7 százalékkal maradt el az előző évitől. Az alkalmazásban állók létszáma 2009 január–márciusban átlagosan 2 millió 672 ezer volt.

Tavaly január-áprilisban reálkereset a fogyasztóiár-index 6,8 százalékos növekedése mellett 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók száma 2008 január–áprilisban átlagosan 2 millió 745 ezer volt.

Az idén az első négy hónapban a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában, döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt 8,6 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Január-áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 195 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 300 forintot ért el.

A KSH szerint nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év január–áprilisában. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,5 százalékkal elmaradtak el az előző évitől.

Jelentősen felülmúlták az előző év azonos időszaki kifizetéseket 12,9-5,7 százalékkal az energiaipar, az ingatlanügyletek, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás január–áprilisi keresetei. A tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt viszont mintegy 4 százalékkal maradt el a bázistól a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágé.

A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - kereset az év első négy hónapjában átlagosan 4,6 százalékkal haladta meg az előző évit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 2,1 százalékkal lett magasabb.

A KSH adatai alapján nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 200 forint volt az év első négy hónapjában: ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 153 900 forint volt. A nettó kereset így átlagosan 0,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékkal nőtt, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,8 százalékkal csökkent.

A 209 600 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal emelkedett az előző év január–áprilisához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.