Balatoni pacal és Margit beteljesíthetetlen vágya

Azért jó reggelente a legforgalmasabb helyek érintésével nekiindulni a Balaton-partnak Siófokon, mert az előző estéről ottmaradt nyomok alapján Colombo felügyelőt játszhatunk, és erre azért van igazán nagy szükség, mert mint annyiszor ezen a nyáron, az időjárás megnyomorítja a délelőtti ébredezős hurráoptimizmust. A parton lúdbőröztető lüktetéssel fagyasztja az emberbe a mosolyt a szél, a város felé az esti buliból még nem tért haza mindenki. Kávénk mellé sütit kaptunk – mézes porhanyóst – amelyben újabb üzenettel akartak minket jókedvre deríteni.

Ez most felemásra sikerült. Edével is találkozhattunk volna. Láttunk parkban, padon üldögélő huszonévest, ahogyan napszemüveg mögött rejtegette szemeit a felhők felé fordítva, jobb kezében az első (vagy utolsó) dobozos sörrel agyának újraindulását várta több-kevesebb sikerrel. Kollégája kerékpárt tologatott le-föl Siófok utcáin, mozgása leginkább szpíddel agyontolt brékes új mutatványára hasonlított.



A srác fején egy csíkban alvadt vér száradt sebbé éppen, vélhetően egy hatalmas padkás buktának köszönhetően. Másfél óra múlva szintén padon ülve találtunk rá. Ígí pihennek Edék Siófokon, Margit pedig jobban tenné, ha levenné a tűzről a pacalt, jó lesz az később is.

Szokásos egészségügyi sétánk végén megérkeztünk a Coke Clubra. A Balaton 21,3 Celsius fokos hullámverésében mindössze körülbelül négyen próbálgatják személyes tűréshatárukat, de az hol megjelenő, hol eltűnő napfényre már sokan várnak. Ilyenkor jön elő a könyvek jótékony szerepe a nyaralás alatt, mert beszélgetni úgy sincs kedve senkinek, le lehet huppani a napozóágyba és melegítő italok fogyasztása közben élvezni, hogy végre van idő a kedvenc olvasmány befejezésére.
A medence üres, a vendégek szolgálatába állított emberkék széldzsekiben igyekeznek kedvünkre járni.

(Onnan látni, hogy valami nincs rendben ezzel a szezonnal, hogy bőven 11 óra után is találtunk szabad parkolóhelyet az egyetlen ingyenes szakaszon a belvárosban. A Sió csatorna mellett, a hajóállomásnál legalább tíz autó elfért volna még rajtunk kívül. Itt jegyeznénk meg, hogy a tavaly még ingyenes, az idén már fizetős vasútitöltés-oldalnál egész napra 800 forintért lehet parkolni. Legutóbbi látogatásunkhoz képest az is változás, hogy akinek van Siófok kártyája – nyilván csak siófokiak – azok újra díjmentesen parkoltathatják ott autójukat. Nincs mese, ide kell költöznünk…)

Ma este Demjén Ferenc előtt tiszteleg a magyar könnyűzene, akik között két olyan fellépőt (Erik Sumo Band, Irie Maffia) is találtunk, akik holnap a Balaton Soundon játszanak a fesztiválozók örömére. Korda György az eredeti elképzelésekkel szemben elhozza magával Klárikát is, hogy duettben lágyítsák meg a közönség szívét. Lovasi András két formációban, a Kiscsillagban és Csík Zenekarral karöltve is feldolgoz néhány nótát.

A színpadok már állnak, egyelőre a hangfalakat próbálták ki a technikusok, a minibeállítás percek alatt lezavarták, nehogy már felébredjen valaki itt a parton ebből a csak egyszervolt álomból. A Talamba ütőegyüttes érkezett meg elsőként Siófokra, ők Szalóki Ágival és Fábián Julival kápráztatnak majd minket. De minderre este kilencig várnunk kell. Addig várjuk, hogy tényleg felkeljen a Nap, vagy megkeressük Margitot, mert szegény hiába várja ma Edét. Legfeljebb belekóstolunk a pacalba.