Szezonzárás: a Balatont és az egészségturizmust kevésbé érintette a válság

A tavalyi első félévhez képest 21 százalékkal emelkedett a külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009 első hat hónapjában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményéből. A külföldiek összes fogyasztása 544 milliárd forintot tett ki Magyarországon. Turisztikai céllal – az érkezések számát tekintve – a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából jöttek hazánkba.

A szállodaszövetség titkára szerint azonban a válság jócskán éreztette hatását a szállodák és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmán. „Az év eddig eltelt részében kevesebb vendég fordult meg a hazai szállodákban, és kisebb volt a költés is” – mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára.

Ismertetése szerint a szállodákban és a kereskedelmi vendéglátóhelyeken 15 százalékos volt a visszaesés. Főleg az öt- és négycsillagos szállodák forgalmát érintette érzékenyen a válság, a középkategóriás szálláshelyekét kevésbé. Ahol az üzleti és a konferenciaturizmus dominál – például Budapesten –, ott nagyobb volt a visszaesés, míg az országnak azon régióiban, melyeknél főképp a belföldi turizmus a jellemző, általában 7–8 százalékkal csökkent a forgalom. Kovács István hozzátette, ennek megfelelően a Balatonnál és Nyugat-Magyarországon volt jobb a helyzet.

A szállodaszövetség titkára problémaként említette, hogy a szállodák átlagárai hasonlóak voltak a tavalyiakhoz, sőt az is megtörtént, hogy a gyérebb forgalom miatt az előző évinél olcsóbban kínálták szolgáltatásaikat a hotelek. Még olyan események, mint például a Forma-1, sem dobta fel a forgalmat. A szakember úgy vélte, az elmúlt év második fele óta tartó gazdasági válság miatt nemcsak az egyéni utazások csökkentek, hanem egyelőre a fellendülés jeleit sem látni. A szállodaszövetség titkárának az a véleménye, 2010 második felénél korábban nem várható javulás a hazai szállodák forgalmában.

Az üzleti turizmusnál kevésbé sínylette meg a válságot a hazai egészségturizmus. A fogalomba a gyógy- és a wellness szolgáltatások mellett az orvosi kezelésekkel (fogászattal, plasztikai sebészettel) összefüggő idegenforgalmi szolgáltatások is beletartoznak.

Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke azt mondta, a gyógyszállodák vendégei az átlagosnál több éjszakát töltöttek a szálláshelyeken. „A külföldiek általában négy és fél, a magyarok három napot” – mondta a szakember. Hagyományosan kedvelik a magyar egészségturisztikai szolgáltatásokat, éppen ezért szívesen jönnek hazánkba a németek és az osztrákok, újabban pedig a csehek, a románok és az oroszok. „Ők inkább a gyógyszállodákat, míg a hazai vendégek a wellness hoteleket veszik igénybe” – fűzte hozzá Niklai Ákos, aki úgy véli, az egészségturizmus szempontjából kifejezetten kedvezőek Magyarország adottságai.

A külföldiek jól képzettnek és megbízhatónak tartják a magyar egészségügyi dolgozókat, a szolgáltatások árai pedig versenyképesek. Niklai szerint a vidéki wellness szállodák a főszezonon kívül általában konferenciaturizmussal próbálkoznak. Ez az év első felében nem vált be, de a következő hónapokban javulhat a tendencia.

A balatoni és az észak-magyarországi régió teljesítményéről, illetve a fesztiválokról itt olvashat