Megszűnhetne a fűnyíró elv a hitelek átárazásában

A most formálódó önkéntes magatartási kódex egyik lényeges eleme lehetne a világon sok helyütt alkalmazott pozitív adóslista bevezetése, ami valóban kedvező változást jelentene a banki ügyfelek számára. Az Európai Unióban működő hitelinformációs rendszerek sokszínűsége alátámasztja azt, hogy az adatvédelmi előírások – megfelelő garanciák és célhoz kötöttség mellett – nem lehetnek akadályai a pozitív listás hitelinformációs rendszer működésének.
 
A válság előtti időszak hiteldömpingjében bankoknak, ügyfeleknek egyaránt jól jött volna a hitelfelevő magánszemélyek fizetőképességét jelző, pozitív adóslista. A fizetni képes adósok jobb feltételekkel juthattak volna hitelhez, míg a kockázatosnak ítélt ügyfeleknek ajánlott drágább hitelkonstrukciók vélhetően elriasztották volna a magukat túlvállaló ügyfeleket, így nekik most nem kellene szembesülniük a fizetőképességüket meghaladó törlesztési kényszerrel. Akkor talán most nem arról szólnának a hírek, hogy mennyivel nőtt a rossz adósok, azaz a KHR listások (korábbi nevén: BAR-listások) száma. Az elérhető számok jelzik a problémás hitelek és adósok számának jelentős növekedését, s ma még nem megítélhető hol lesz a mélypont. Erősen valószínű, hogy idén szeptembertől a számok még tovább romlanak.

Most,  amikor a bankok a nyomásnak engedve, de jól felfogott üzleti érdeküktől is hajtva kénytelenek engedményeket tenni az egyoldalú piaci feltételek diktálása terén, érdemes ismét végiggondolni a pozitív adóslista bevezethetőségét Magyarországon. „Ennek lényege, hogy a pénzintézet valódi kockázatközösséget vállaljon a hitel kihelyezéskor az ügyfeleivel, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a bizonyíthatóan jó adósoknak ne kelljen viselniük a rossz adósok kockázatát”- hangsúlyozza Vadas László, a CEMI (Central European Management Intelligence) igazgatója.

A cikk folytatása, valamint a témával kapcsolatos háttér és további információk a Világgazdaság Online-on!