2009.10.27. 09:18
A távhő máig nyögi a szocializmust – Miért olcsóbb vidéken?
A hazai távhőszolgáltatás a 90-es évek óta vívja harcát a fennmaradásért. A fűtés és melegvíz-szolgáltatás e módja a 70-es évektől terjedt el, a nagyobb lakótelepek „kötelező” kellékeként. Sok rendszernek ipari hőszolgáltatási funkciója is volt, amely napjainkra már minimálisra csökkent – írja a Világgazdaságban Fekete Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadással foglalkozó menedzsere.
A távhőszolgáltatás, mint a hazai energetika szerves része, a rendszerváltás után kapott különös politikai hangsúlyt, elsősorban az árak drasztikus emelkedése miatt, mivel hazánkban 650 ezer lakásban több mint 2 millió ember veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Az előző rendszerből maradt örökséget sokan sokféleképpen értékelik, de tény, hogy az elv környezetbarát, költséghatékony, és tüzelőanyag oldalon jól diverzifikálható energiaszolgáltatási módot takar, amely azonban nálunk a rendszerek kialakításakor vélhetően költségcsökkentés miatt alkalmazott egyszerűsítéseket a mai napig nyögi.
A szektor fogyasztói megítélése hagyományosan negatív, de az elmúlt évben határozottan javult, ez jórészt a politikai támogatásnak tudható be. A távfűtés tipikus versenytársa a gázfűtéses központi kazánházra épülő rendszer, bár nemrég megjelentek a hőszivattyús technológiák is, de ezek nagyfokú elterjedése a közeljövőben nem valószínű.
Míg Nyugat-Európában a kisvárosok kertes övezeteiben is találkozhatunk távfűtéssel, nálunk nagyrészt az iparosított technológiával készült épületek vagy közismertebb nevén panelházak szerepelnek a fogyasztók között, ezeket kiegészítik intézmények, irodák vagy akár bevásárlóközpontok, sportcsarnokok is.
A távhő valószínűleg a közeljövőben sem lesz a hazai kistelepülések legelterjedtebb fűtési módja, de a vidéki szolgáltatók korántsem ülnek karba tett kézzel. Ha valaki a hazai legalacsonyabb távhőárakat keresi, Budapesten kívüli nagyvárosokban érdemes körülnéznie, annak ellenére, hogy a fővárosban található a hazai távhőfogyasztók több mint egyharmada, és így már csupán a méretéből adódóan is komoly előnyökkel rendelkezik.
Miért lehet mégis olcsóbb a távhő sokkal kisebb rendszerekben? Az okot nem annyira a hő szállításában, elosztásában és az ezzel járó természetes veszteségek mértékében kell keresni, hanem a hőtermelési oldalon. A megfelelő hőigényű szolgáltatóknál szinte mindenhol megjelent a kapcsolt energiatermelés, amely az elmúlt években jelentős támogatást élvezett a kötelező, szabott tarifán történő villamosenergia-átvétel révén.
