2009.11.02. 09:17
Magas az állami devizaadósság aránya, veszteséges az MNB
A jegybank várható vesztesége 2011-ben jelentkezik először a büdzsében, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az nem is jelent igazi kiesést.
Az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK) ugyanis megtakarítás keletkezik, de az összhatást nehéz számszerűsíteni – fejtették ki az MNB szakértői egy háttérbeszélgetésen. A jegybank vesztesége ugyanis nem a működési költségéből adódik – szögezték le –, hiszen ez a tétel évről évre csökken. Lényegében a megnövelt devizatartalék tartásának a költsége az, amely befolyásolja a jegybanki eredményt, mert a magas forint- és az alacsony devizakamatok miatt kamatveszteség keletkezik.
A tavaly októberben Magyarországnak juttatott nemzetközi hitelcsomag lehívása során ugyanis az államadósságon belül 40 százalék fölé emelkedett a devizaarány a korábbi 25-30-ról. Ezzel párhuzamosan a devizatartalék is nagyjából megduplázódott, és már meghaladja a 30 milliárd eurót. A devizaadósság után kisebb kamatot kell fizetnie az ÁKK-nak, ugyanakkor a tartalékon veszteség keletkezik. Utóbbival szemben ugyanis a forrásoldalon a forintban denominált, ezért magasabb kamatozású MNB-kötvények állnak, míg maga a tartalék kockázatmentes, így csak minimálisan kamatozó eszközökben helyezték el – mutattak rá a jegybank szakemberei.
A fejlett gazdaságok központi bankjai rendszerint nyereségesek, mivel a forrásoldalon szerepel a gazdaságban forgó készpénzállomány is, amely után nem kell kamatot fizetni. Az MNB számításai szerint akkor lehetne ellensúlyozni a kamatkülönbségen elszenvedett veszteséget, ha 4,8 százalék lenne a jegybanki alapkamat, azaz a kéthetes MNB-kötvények kamata.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
