Megadóztathatja a pénzmozgásokat Washington

John Larson, a negyedik legrangosabb demokrata honatya már előterjesztette javaslatát, amely szerint 0,25 százalékos adót vetnének ki a tranzakciókra. Kollégája, Peter DeFazio pedig más képviselőket és szakszervezeti erősembereket is toborzott saját, jóval szélesebb bázisú adójavaslatához.

Mint arról a Guardian beszámol, a baloldali beállítottságú demokrata politikus szerint évi 150 milliárd dollárt hozhatna a részvény- és opcióeladások, illetve más pénzügyi manőverek megadóztatása. A spekuláció elkerüléséért DeFazio kivenné a csomagból az oktatási-, egészségügyi- és nyugdíjalapokat és évente 100 ezer dolláros értékig tenne lehetővé a visszatérítést. Az elképzelést a legnagyobb amerikai szakszervezeti szervezet és több civil egyesülés támogatja.

A Wall Street továbbra is ellenzi a tervet, mondván, az adó akadályozná a vagyonosodást. Ugyanakkor a Center for Economic and Policy Research társigazgatója szerint elképzelhető, hogy Washington belemegy az adóztatásba, mivel a közvélemény erős ellenérzést táplál a pénzügyi szektor iránt, a költségvetési hiány pedig óriási.

Erre utalhat a pénzügyminiszter állásfoglalásának változó hangneme is. Míg egy hónapja Timothy Geithner kereken kijelentette, hogy nem támogatja a Tobin-adót, addig legutolsó nyilatkozatában úgy fogalmazott: eddig nem látott olyan változatot erre az adóra, amely megfelelne az ország érdekeinek.

A Tobin-adó bevezetését Gordon Brown brit miniszterelnök a G20-ak november elején tartott találkozóján felvetette, a csúcs résztvevői azonban kategorikusan elutasították az elképzelést. A javaslatot korábban az IMF is fontolóra vette és Angela Merkel is átgondolásra érdemesnek minősítette. Az elemzők azonban nem sok esélyt adnak a bevezetésre.

A Tobin-adóról és a bevezetés hatásairól a Harvard politikaigazdaságtan professzorának elemzését elolvashatja itt.