Ekkora csomagot nem lehet hipp-hopp rádobni a piacra

A kuvaiti állami alap hétvégén bejelentette, hogy 1,1 milliárd dolláros nyereséggel szállt ki a Citigroup részvényekből, sőt a szingapúri alap is közel 1 milliárd darab részvénytől szabadult meg az elmúlt időszakban. Természetesen felmerül a kérdés, hogy az amerikai állam mikor fog kiszállni a Citigroupból, hisz 37 százalékos részesedessél bír benne, nem is beszélve a TARP program keretében biztosított tőkepumpáról.

Az biztos, hogy egyre fokozódik a nyomás a bank körül, pláne, hogy amerikai szektortársai egyre másra fizetik vissza a kormányzatnak a viharos időkben biztosított pénzeket, ledobva magukról az állami kontroll béklyóit.

Más kérdés, hogy az állami pakett eladásához (7,7 milliárd darab részvény) hatósági beleegyezés is szükséges, nem is beszélve annak megfelelő időzítéséről, hisz ekkora csomagot nem lehet hipp-hopp rádobni a piacra, azt vagy csak folyamatosan csepegtetve, vagy aukció keretében lehet elpasszolni.

Lényeg, hogy a Citinek világos tervet kell a kormányzat elé tárnia, melyben részletezi a TARP programból biztosított pénz visszafizetésének módját és ütemezését, hisz nem biztos, hogy érdemes siettetni a dolgokat, legalábbis szabályozói részről, mivel ha ismételten rosszabbra fordulna a piaci hangulat, a Citigroup jelentős rendszerkockázatot hord magában, és újbóli megmentése már társadalmi elégedetlenséget váltana ki, ami határt szabna adófizetői pénzek újbóli felhasználásának.

Természetesen a többi nagy amerikai bank is jelentős kockázati tényező, de azok jóval előbbre járnak a visszafizetési, illetve tőkeemelési procedúrában. Múlt héten pont a Bank of Americának sikerült nagy mennyiségben tőkét emelni, sőt tervei szerint hamarosan visszafizeti a 45 milliárdos TARP pénzt is.