Időzített bomba ketyeg az euró alatt

Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezére nemrég még úgy vélte, hogy a legrosszabbon már túlvan a gazdaság, a múlt héten azonban már más hangot ütött meg. A Berlinben tartott gazdasági csúcstalálkozón leszögezte, hogy a válság ismét súlyosbodhat és több időzített bomba is ketyeg a térségben. Ackermann néven is nevezte az egyik felelőst, Görögországot.

A Der Spiegel elemzése szerint a Deutsche Bank vezetője nincs egyedül ezzel a véleménnyel. Az elmúlt hetekben halkan újra előtérbe került egy régi probléma: mi történik, ha az eurózóna egyik országa államcsődöt jelent? Görögország mindig is vezette a veszélyes tagállamok listáját, a kockázat azonban most minden korábbinál nagyobb.

Az első intő jel a görög pénzügyminiszter bejelentése volt, miszerint az eredetileg tervezett 6 helyett a GDP 12,7 százalékát teszi ki az idei költségvetési hiány. Ehhez kapcsolódik az államkötvények árának meredek zuhanása. Görögország már most 2 százalékkal magasabb kamatot fizet államadóssága után, mint Németország, ez a 270 milliárd eurós teljes adósságra kivetítve azt jelenti, hogy Athén 5 milliárd euróval több kamatot fizet, mint Berlin.

A görög kormány az ország outputjának 110 százalékát vette fel hitelként, az adósságtömeg törlesztése rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen lesz. Ha Athén kormányzati hitelezőinek vissza kell szerezniük a kölcsönöket, az államkötvényekre pedig nem találnak vevőt, Görögország kénytelen lesz fizetésképtelenséget jelenteni.

Márpedig az Európai Unió szabályai tiltják, hogy a tagállamok egymásnak hitelezzenek a költségvetési lyukak betömködésére. És ha mégis megkerülnék a szabályt, a következmények katasztrofálisak lehetnek. A tagállamok feltehetik maguknak a kérdést: miért takarékoskodjanak, ha más országok kifizetik a számlát? Ha viszont Brüsszel magára hagyja a csődben Görögországot, az euróba vetett bizalom megrendülhet. Ha egy tagállam fizetésképtelenné válik, a spekulánsok megpróbálhatják erejüket a többi nehézséggel küzdő országon. A Bundesbank éppen ezért nem Görögország fizetésképtelenné válásában, hanem az esetleges brüsszeli segítségnyújtásban látja az igazi veszélyt.

Az eurócsoport vezetője, Jean-Claude Juncker nemrég leszögezte, hogy Görögország nem megy csődbe, a közösség egyúttal elkezdett szigorúbb hozzáállással fordulni az ország felé. Athén eddig nem reagált érdemben a figyelmeztetésekre, a görög kormány jövőre csak 9,1 százalékig hajlandó csökkenteni az államadósságot. A pénzügyminiszter közlése szerint Görögországnak legalább négy évre lesz szüksége a deficit féken tartásához, addigra az államadósság a GDP 150 százaléka, 400 milliárd euró lesz.

Az euróövezetben 2010-re várt fellendülés új feszültségeket teremthet. Ezek nyomán néhány ország – szélsőséges esetben – úgy határozhat, hogy egyszer és mindenkorra elhagyja az egységes valutát - írja a Világgazdaságban megjelenő elemzésében Martin Feldstein, a Harvard közgazdaságtan professzora.