2010 - A dolgozók bosszankodnak, a gazdaság profitál

Magyarországon tavaly 254 munkanapból állt az év, az idén viszont 255 munkanappal kell számolni, köszönhetően annak, hogy a munka törvénykönyve által meghatározott tíz munkaszüneti napból május 1., október 23. és december 25–26. is szombatra vagy vasárnapra esik.

Németországban szintén jobban járnak 2010-ben a munkaadók, hiszen tartománytól függően egy-két nappal kevesebb fizetett pihenőidőt kell kiadniuk. Eközben a visegrádi államok közül Csehországban és Szlovákiában nem változik a helyzet, Lengyelországban pedig egyenesen növeli a munkaszüneti napok számát a naptár ördöge.

Egy-két pluszmunkanap az elemzők szerint néhány tized százalékkal dobhatja meg az éves GDP-t. A magyar GDP-ben is szerepet játszik a munkanaphatás, legalábbis a KSH legutóbbi becslései szerint. A viszonylag rövid – 1995-ig visszanyúló – magyar idősoron azonban nehéz ezt számszerűsíteni. Korábban nem is lehetett kimutatni ilyen hatást; bár egyes ágazatokban (a kereskedelemben vagy az iparban) befolyásolja a forgalmat vagy a termelést a kieső ünnepnapok száma, több területen azonban ennek nincs jelentősége.

Németországban a szövetségi központi bank 0,2 százalékos GDP-plusszal számol, ez közel ötmilliárd eurót jelent. Ez azonban nem elsősorban a többlettermelésből fakad – véli Joachim Scheide, a kieli IW kutatóintézet szakértője, rámutatva: a kereslet nem nő a munkanapok számával arányosan, ezért a cégek sem biztos, hogy felpörgetik a termelésüket. 

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható