Tömegközlekedési káosz – Jár-e kártérítés az utasoknak?

A tömegközlekedést használók egy része az elmúlt körülbelül egy hétben nem volt könnyű helyzetben. A hirtelen és nagy mennyiségben érkező hó megnehezített a közlekedést, a BKV-nál pedig pár napja rendkívüli mértékben megnövekedett az autóbuszok meghibásodási aránya. Emiatt kedd reggel 270 busz maradt garázsban, mivel a sofőrök nem vállalták a munka felvételét a szerintük nem megfelelő állapotú járművekkel. A közlekedési vállalat saját értetlenül áll a meghibásodások előtt és nem zárja ki, hogy szándékosság áll ezek mögött. A cég ezért egy úgy nevezett Szuper Kontroll Csoport felállításáról döntött, amelynek feladata buszok műszaki állapotának ellenőrzése a műszak kezdetén és végén. A BKV szakszervezetei és vezetősége között jelenleg sincs megállapodás, ezért január 12-től hivatalosan sztrájkot kezdenek a munkavállalók.

A kérdés az, hogy számíthatnak-e kártérítésre a közlekedési cégek utasai, tekintve, hogy számukra valószínűleg mindegy, hogy a járat késését vagy kimaradását mi okozta.

A MÁV esetében a válasz az esetek többségében igen. Mint arról a cég tájékoztatott, a 15 percet meghaladó késés esetén a pót- és vagy helyjegyköteles vonatoknál a pénztárakban visszatéríthető a pót- és vagy helyjegy ára.

Kártérítést a pótjegy, helyjegy köteles szerelvények esetében van lehetőség kérni 30 percet meghaladó késés esetén. A kártérítés összege nem haladhatja meg az utas menetjegyárának vonat kimaradása esetén a tizenötszörösét, 30 percet meghaladó késedelem esetén az ötszörösét. Kártérítés esetén utasainknak egyértelműen bizonyítania kell az elszenvedett kárt. A kártérítések minimális összegét egy uniós rendelet határozza meg. Eszerint 60-119 perc késéssel közlekedő pót- és/vagy helyjegyköteles vonatoknál a menetjegy összegének 25 százalékát, a 120 perces, vagy azt meghaladó késések esetén, ezeknél a személyszállító vonatoknál a menetjegy összegének 50 százalékát kell késés miatti térítésként megfizetni az utasok részére.

A Volánbusz Zrt. szintén kártérítést fizet harminc percet meghaladó késés vagy járatkimaradás esetén, de a feltételek részletese jelen esetben szükségtelen, mivel – mint az a társaság megerősítette – a hó a működési körén kívüli, elháríthatatlan körülménynek számít, ez pedig mentesíti a vállalatot a kártérítési kötelezettség alól. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a köd, a jog, az útelzárás és a torlódás is.

A BKV esetében a helyzet érdekes, mivel a kötöttpályás közlekedési eszközökre más szabály (270/2009 kormányrendelet) vonatkozik, mint a buszokra. Előbbiek esetében az utasokat kártérítés illeti meg 30 percet meghaladó késés esetén. A kártérítés összege késés estén legfeljebb a menetjegy árának ötszöröse, járatkimaradáskor annak tizenötszöröse. A buszközlekedésre vonatkozó 1981-es minisztertanácsi rendelet viszont csak a távolsági járatok vonatkozásában határoz meg kártérítési kötelezettséget, feltéve, ha nem áll elő rendkívüli és elháríthatatlan akadály.

Kérdés persze, hogy a BKV-nál jelenleg tapasztalható helyzet hogyan minősíthető? A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) hatóságként nem járhat el ilyen ügyekben, ezért a szervezet kommunikációját irányító Kathi Attila szakjogászként nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, ex lex helyzetről van szó, mivel a szolgáltatási problémák előreláthatósága vitatható. Egyrészt hivatalosan nem kezdődött meg a sztrájk, másrészt a szakértő szerint a jelenlegi előrejelzési technikák mellett nem jelenthető ki biztosan, hogy a hóesés nem volt előre látható. Az előreláthatóság azért fontos, mivel kizárja a rendkívüli és elháríthatatlan akadályra való hivatkozást. A helyzet viszont akkor sem sokkal könnyebb, ha bizonyítottnak tekintjük, hogy a helyzet előre látható volt. A BKV hoppon maradt utasai kártérítési igényt nyújthatnak be a céghez, de ennek elutasítása esetén csak polgári peres eljárással érvényesíthetik igényüket.