Ezt a ralit nem kell öntözni - Roubini mégis aggódik

A befektetési bankok rég visszatértek a jól bevált hintamódszerükhöz, a csúcsközelben lévő részvényárfolyamok mellett is újabb és újabb felminősítések jelennek meg.

A történet már-már a pilótajátékok határait feszegeti, ahol a fő kérdés az marad, hogy meddig bírják az új pénzeket a tőzsdei parkettre talicskázni. Ahogy megszokhattuk, a gazdasági indikátorokban természetesen nem mutatkozik a reklámozott felpattanás, de a jelenlegi eufória éppen elegendő ahhoz, hogy a szereplők elhiggyék az optimista jövőképet.

Egyáltalán nem látni még a kilábalást Roubini szerint, hiszen a gyenge amerikai makrogazdasági adatok, megfűszerezve az európai adósságállománnyal kapcsolatos problémákkal csak növelik az újabb recesszió kockázatát. A közgazdász úgy gondolja, hogy a legjobb esetben is csak "U" alakú talpra állásról lehet csak beszélni az USA kapcsán.

De ez is egy hosszan elnyúló, igen lassú folyamat lesz, mivel egyáltalán nem látni a munkaerő piaci feszültségek enyhülését, a lakóingatlan piac továbbra is mély gödörben van, és a felfelé korrigált GDP adat is csak a készletállományok megugrásának köszönheti a látszatra "kiváló" értéket, emögött szinte alig húzódik meg lakossági és vállalati fogyasztói kedv, ami az amerikai gazdaság fő motorját jelentené.

De ha hozzávesszük azt, hogy Európa sem képes igazi keresletet támasztani termékek iránt, illetve egyre több tagállamra nehezedik óriási költségvetési deficit, amit nehezen tudnak megszorításokkal kezelni a kormányzatok, hisz ezáltal is csak szőkítik a gazdasági növekedés lehetőségeit, akkor még inkább az körvonalazódik, hogy Európa felé is egyre szőkülnek az amerikai export lehetőségek.

Ennek fényében Roubini 60 százalék esélyt ad az "U" alakú kilábalásra, és 20 százalékot a sokat emlegetett "W"-nek, hozzátéve azt, hogy hosszan elhúzódó folyamatokkal lehet számolni, amit csak tetézhetnek a második félévtől várhatóan fokozatosan visszavonásra kerülő stimulus csomagok.