Széchenyi-díjat kapott nyugdíjrendszerünk szülőanyja

A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes professzorát talán leginkább a nyugdíjrendszerek kutatójanként ismeri a szélesebb közönség, pedig ezzel a területtel csak a nyolcvanas években, 53 évesen kezdett foglalkozni. 

Augusztinovics Mária pályája elején, 26 évesen megvédett kandidátusi értekezése – a pénzforgalmi mátrix elemezése – ma is pénzügyi klasszikusnak számít. Modellalkotó intuíciója, a látszólag rendezetlen adathalmazokban rendet vágni képes szigorú tudományos logikája azóta is jellemzi munkásságát - áll abban a részletes ajánlásban, amely a díjra jelölés elengedhetetlen előzménye.  Ebben a korai munkájában valójában az input-output modellezési technikát alkalmazta a nemzetgazdaság pénzforgalmi összefüggéseinek elemzésére. Az általa megszerkesztett pénzáramlási mátrix a későbbi országos tőke- és hitelmérlegek, illetve a jóval később kialakult flow of funds modellek előfutárának volt tekinthető.

A Pénzügyminisztériumot követően, 1961-től közel negyedszázadig a Tervhivatal vezető munkatársa volt – a távlati tervezés, a nemzetgazdasági ágazatokat összehangoló dinamikus tervek, a lehetséges és optimális gazdasági fejlődési pályák, a reformhatások integrált elemzésének módszertani megalapozása az általa vezetett kislétszámú lelkes modellező csapat eredménye volt. Ebben az időszakban sorban jelentek meg vezető hazai és nemzetközi folyóiratokban az ágazati kapcsolatok mérlegéről készült elemzései, az erre a keretre épülő modellezési tanulmányai. Számos monográfiát publikált a távlati tervezésről – az input-output technikára és lineáris programozásra épülő nagyméretű modellek alkalmazásáról és közgazdasági értelmezéséről. Kiemelkedő tudományos módszertani eredménye volt az input-output modellkereten belül az ágazati kapcsolatok mátrixának újszemléletű bemutatása, a modell általánosítása.

Augusztinovics aktív tervhivatali munkatársból doktori disszertációjának megvédését követően 1984-től lett aktív kutató a Közgazdaságtudományi Intézetben. Az emberi életpálya modellezéséből kiindulva a nyugdíjrendszerek egyik legelismertebb nemzetközi és hazai kutatójává vált, akit a társadalmi méltányosság és racionalitás összeegyeztethetősége izgat.

A cikk nem ért véget, lapozzon!