2010.04.23. 13:05
Eddig bírta Görögország
Görögország hivatalosan kérelmezte a nemzetközi hitelcsomag aktiválását.
A görög miniszterelnök, George Papandreou péntek délben bejelentette, hogy Görögország kéri az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által összeállított 45 milliárd eurós hitelkeret aktiválását. Ezzel a görög vezetés hivatalosan is beismerte, hogy az ország nem képes önállóan finanszírozni magát a pénzpiacokról.
A hírre Európa-szerte emelkedtek a bankrészvények és tőzsdeindexek, csökkent a görög államkötvények hozamfelára és a CDS-felár. A segélyt gyakorlatilag az utolsó pillanatban kéri le Athén.
Tegnap ismét a lakossági tiltakozások és a piaci félelmek kettős szorításába került a görög kabinet. Miközben több tízezer közalkalmazott Athén „vérszomjas” költségvetési megszorításai ellen tiltakozott, valóságos pénzpiaci összeomlást idézett elő a hír, hogy a 2009-es görög deficit az addig valószínűsített 12,7 helyett 13,6 százalékot tett ki az Európai Bizottság felülvizsgált adatai szerint.
A görög államkötvények nemfizetésének lehetőségét számszerűsítő ún. CDS felár már tegnap is rekord magasságokba szökött, ami jól mutatta, hogy a piaci szereplők milyen meggyőződéssel spekuláltak Görögország fizetésképtelenségére.
Az amúgy is feszült piac reakciója szinte hisztérikus volt. A Moody’a A2-ről A3-ra rontotta le az ország adósságbesorolását; a kétéves lejáratú görög államkötvények hozama 250 bázispontos emelkedést produkált napközben, megközelítve a 11 százalékot. Az ötéves papírokra vonatkozó hitelbiztosítás (CDS) ára pedig az ukrán szintet meghaladva 5,65 százalékra ugrott. A gyengülési hullám természetesen az euró dollárral szembeni árfolyamát sem kímélte, illetve a Görögország meghatározó hitelezőinek számító német és francia nagybankok papírjai is esni kezdtek.
Elemzők szerint a heves reakciókban igen nagy szerepet játszik, hogy a piacok egyre kevésbé tudnak megbízni a görög statisztikákban. A 2009-as adatok módosulása miatt az ez évre előirányzott 8,7 százalékos költségvetési hiánycél is megkérdőjeleződött, mivel Athén csupán anynyit vállalt eddig, hogy 4 százalékponttal csökkenti a deficitet. Az eredeti elképzelés szerint így 8,7 százalék lett volna 2010-ben a hiány, de most már úgy tűnik, hogy az uniós tisztviselők is inkább a 4 százalékpontos különbséghez ragaszkodnak.
