Mi legyen az első tíz lépés?

Ilyen többséggel demokráciában egypárti kormány még nem alakult, és a rendkívül széles politikai palettán szétszórt ellenzéktől sem kell komolyan tartani. Hihetnénk tehát, hogy az új kormány a gazdaság fellendülését segítő racionális lépéseket politikai alkuk és kompromisszumok nélkül végre szabadon megteheti. Sajnos nincs így. A kezét nem az IMF köti meg, hanem saját korábbi nyilatkozatai és tettei.

Természetesen a legsürgetőbb lépés a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentése lenne, ebben mindenki egyetért. De miből?
Lenne néhány józan, racionális lépés, de az ellenzékben tett nyilatkozatok és tettek „neccessé” tennék ezeket:

Vagyonadó. Ez minden civilizált adórendszernek része, és a gazdaság fejlődését sokkal kevésbé akadályozza, mint a munkát terhelő adó.

Szimbolikus önrész az egészségbiztosításban. A biztosítás önrésze – ahogy például a cascónál is – nem elsősorban ott hoz megtakarítást, hogy ennyivel kisebb a biztosító terhe, hanem ott, hogy nagyobb óvatosságra és takarékosságra ösztönöz.

Tandíj a felsőoktatásban. Ez sem azért kell, hogy a finanszírozási igény csökkenjen, hanem hogy egészséges versenyt hozzon az oktatásban, ezzel a minőséget és a munkaerőpiac igé-nyeihez való igazodást segítse. Az esélyegyenlőséget ezzel párhuzamosan más csatornán keresztül kell biztosítani.

A további javaslatokat a cikk folytatásában olvashatja!