Mit várhatunk a zöld befektetésektől?

A környezetvédelem társadalmi elfogadottsága nagy, az ilyen jellegű befektetések azonban mégis keveseket vonzanak. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint kilenc konstrukció fektet zöldcégek részvényeibe, amelyekben valamivel több mint 15,5 milliárd forint van.

A vagyon zöme – csaknem 13 milliárd forint – garantált alapokban van, a nyílt végűek csak kevesebb mint hárommilliárdot kezelnek. A vásárlók köre is szűk, főleg a hosszú befektetési időtávon gondolkodó, környezettudatos befektetők vásárolnak ilyen alapokat, gyakran diverzifikációs céllal.

A bizalmatlanság oka érthető: ezek az alapok az elmúlt években igen szerény hozamokat értek el. Az elmúlt 12 hónapban az amerikai tőzsdék több mint 40 százalékot emelkedtek, a zöldalapoké ezt alulmúlta. „A klímaváltozás elleni harcban élenjáró vállalatok 2008 óta alulteljesítettek” – mondja Nagy Péter Gábor, a K&H Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Ennek egyik oka, hogy a globális pénzügyi válság kezelése a fejlett piacokon a kormányok fiskális beavatkozását tette szükségessé, a gazdasági mentőcsomagok fedezetének megteremtéséhez pedig drasztikus kiadáscsökkentő intézkedésekre volt szükség, s ez hátrányosan érintette a megújuló energia előállításának, illetve felhasználásának állami támogatását – mutatnak rá az OTP Alapkezelő szakértői.

A támogatás csökkentése a fejlett országokban jelentősen visszavetette a keresletet. Mivel az ágazat kulcsvállalatai fejlett piaci, elsősorban nyugat-európai cégek, a belső kereslet visszaesése miatt ezeknek az árbevétele radikálisan csökkent, ez a részvényárfolyamok zuhanását okozta. Szintén negatívan hatott a szektor vállalatainak részvényárfolyamára a kínai termékek megjelenése. 

A cikk folytatása itt olvasható!