2010.05.05. 07:08
Félek a görögöktől, még ha ajándékokat hoznak is - Terjed a görög válság
Az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három évre 110 milliárd euró kölcsönt szavazott meg Görögországnak. Görögország ebből legalább másfél évig törlesztheti lejáró adósságait anélkül, hogy ki kellene mennie a piacra refinanszírozásért. A piacok mégis fanyalognak, sőt, tulajdonképp terjed a pánik.
"Time danaos et dona ferentes" (Félek a görögöktől, még ha ajándékokat hoznak is). Vergilius ma talán így fogalmazná át: "Félek a görögöktől, még ha fedezetet hoznak is".
Az is baj, hogy a befektetők tartanak tőle: a görög kormány nem fogja tudni elfogadtatni a lakossággal a segítség feltételeit, a súlyos fizetéscsökkentéseket és adóemeléseket, vagy ha legalább részben mégis, nem lesz képes beszedni az adókat. Az országban széleskörű és hagyományos az adóelkerülés, ezt a megszorítások nyilván csak még jobban ösztönözni fogják.
Így Görögország esetleg nem tudja teljesíteni a számára megszabott feltételeket az államháztartási hiány csökkentésére. Bár a múlt nem garancia a jövőre, de annyi igaz, hogy a múltbeli tapasztalatok mást mutatnak. Az 1990-es évek végén a távol-keleti országokban, Oroszországban, Mexikóban, újabban a balti államokban, Romániában vagy Magyarországon a lakosság, ha nem is mindenütt könnyen, de előbb-utóbb tudomásul vette, hogy a kormánynak elfogyott a pénze, és új lapot kell nyitni. Ez ügyben tehát nem biztos, hogy alapos okkal félnek a piacon.
Ám félnek a piacon a "járványveszélytől" is. Ha a múlt egyáltalán tapasztalattal szolgálhat, akkor a tapasztalatok bizony rosszak. Mi lesz, ha Görögország bizonyul az euróövezeti adósságválság Bear Stearnsének, Portugália lesz a Lehman Brothers és a Spanyolország az összes többi?
Az amerikai kormány 2008-ban mentőakciót szervezett a Bear Stearns befektetési bank számára: a Fed 30 milliárd dollárt kölcsönzött a JP Morgan Chase bankháznak, hogy az megvásárolja a csőd felé tartó kollégát, a Bear Stearns befeketési bankot. Utána az amerikai pénzügyi kormányzat úgy vélte, hogy megtette a magáét, és hagyta csődbe menni a következő befektetési bankot, a Lehman Brotherst. Ettől akkor piaci pánik és világméretű pénzügyi-gazdasági leolvadás kezdődött, hogy a továbbiakban az amerikai kormány és a Fed kénytelen volt sokszáz milliárd dollárt ölni nem csak bankok, hanem biztosítók és iparvállalatok - lásd General Motors - megmentésébe is kölcsönök és részvényvásárlások formájában. Vagyis, végül többe került a rév, mint a vám...
A cikk nem ért véget, lapozzon ide
