Több és jobb lakásban élünk, mint a rendszerváltás idején

A rendszerváltás évétől, 1990-től 2009-ig Magyarország lakásállománya 11,7 százalékkal növekedett, a háztartásokban felhasznált energia viszont 5,3 százalékkal csökkent - egyebek mellett ezeket az adatokat is tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2009 című jelentése.

Magyarországon 1990-ben 3 millió 853 ezer lakás volt, az ezredfordulón a szám 4 millió 65 ezerre, majd 2009-ben 4 millió 305 ezerre emelkedett. A számok mögött minőségi javulást is kimutat a KSH. Az elmúlt két évtized alatt az egyszobás lakások aránya 17-ről 12 százalékra, a kétszobásaké 44-ről 40 százalékra csökkent, míg a háromszobásaké 40-ről 48 százalékra nőtt. A száz szobára jutó lakók száma - szintén 1990 és 2009 között - 114-ről 90-re csökkent.

A komfortot leíró számok is a minőség javulását tanúsítják. Például a vízvezetékkel ellátott lakások aránya 83,3 százalékról 91,4 százalékra, a fürdőszobával rendelkezőké pedig 78,3 százalékról 89,8 százalékra emelkedett. Annak ellenére, hogy a lakások komfortja javult, a vízfogyasztásuk jelentősen csökkent. Amíg 1990-ben 579 millió köbméter vizet fogyasztottak a háztartások, 2008-ban már csak 361 millió köbmétert - 38 százalékkal kevesebbet - használtak el. A lakosság 1989-ben 402,8 petajoule (PJ) energiát használt fel, ez csökkent 2009-re 381 petajoule-ra.

A lakosság által felhasznált energia összetevőit is elemzi a KSH. A gyakorlatilag változatlan mennyiségű benzint - gépjármű üzemanyagot - leszámítva a többi energiát a lakásokban használják fel. A szénfelhasználás mennyiségben - az előbbi két időpont között - 92,3 százalékkal, 410 ezer tonnára csökkent. A tűzifánál kisebb, 30 százalékos volt a csökkenés, ebből tavaly 847 ezer tonna volt a lakossági felhasználás.

A földgáz felhasználás viszont 93 százalékkal, 4.138 millió köbméterre emelkedett, tehát gyakorlatilag megduplázódott 20 év alatt. Villamos energiából viszont harmadával fogyaszt többet a lakosság, tavaly 11.460 millió kilowattóra fogyott belőle.