Adózás: az irány jó, de az időjárás szeszélyes

Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 8-i beszédében röviden ismertette a költségvetési átalakítások, köztük a várhatóan 2010 második felében, valamint a 2011-től hatályba lépő adótörvény-változások fő irányait. A 2010. július 2-án benyújtott törvényjavaslat pedig már olyan konkrét intézkedések végrehajtására irányul, amelyek a kormány szándékai szerint egyszerre célozzák a pénzügyi stabilitás helyreállítását, illetve a növekedés feltételeinek megteremtését. Az adómódosításokra a végső igent előreláthatólag július 19-én mondja ki a parlament. A változások egy része visszamenőleges hatállyal, 2010. július 1-jétől, míg mások az év második felében vagy 2011 során lépnek életbe.
Az egyik jelentősebb módosítási indítvány, amelyet 2010. július 1-jei hatállyal kívánnak bevezetni, a kedvezményes, 10 százalékos társaságiadó-kulcs alkalmazási körének kiterjesztése 50 millió forint adóalapról 500 millió forint (2010-ben 250 millió forint) adóalapig, azzal, hogy a jövőben a kedvezményes kulcs alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez. Az 500 millió forint feletti adóalaprész után továbbra is 19 százalék adót kell majd fizetni. Ugyanez a szabály lesz alkalmazható a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozóknak is.

Előzetes számítások szerint a kedvezményes adókulcs kiterjesztése 53,4 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet a költségvetésnek, ugyanakkor segíthet a vállalkozói jövedelmek kifehérítésében. Az intézkedés jelentősen növelheti Magyarország regionális versenyképességét is.
Amennyiben a fenti módosítás mellé egy alacsony szintű egykulcsos személyi jövedelemadó 2011. január 1-jei bevezetését is feltételezzük, úgy elmondhatjuk, hogy a magyar adórendszer már egy hatalmas lépésre készül a helyes irányba. Ez az irány pedig nem más, mint az adómértékek elviselhető szintre csökkentése, mely elengedhetetlen feltétele az adóbázis szélesítésének is. A „potyautas szindróma”, azaz annak a helyzetnek a felszámolása, hogy az állampolgárok többsége nem vagy csak alig fizet adót, míg az adóterhek 50 százalékát a népesség 10 százaléka fizeti, szintén kiemelten fontos. A magyar középosztály megerősödésével várhatóan a belső kereslet is bővülne, és ez a kis- és középvállalkozásoknak is kedvez. További előnyként említhető az egyszerűség is, amely ha nem is söralátét szintű bevallást eredményez, de mindenképpen kézzelfogható lesz. Ilyen adóterhek mellett ismét teret kaphatnak az eva eltörlése mellett szóló szakmai érvek is.
Fontos megjegyezni, hogy az adóelvonás csökkentésével párhuzamosan nagyobb hangsúlyt kell fektetni az adóellenőrzésre is, nehogy a régi adóelkerülő beidegződések akkor is tovább folytatódjanak, amikor a terhelés már elviselhető. Azoknak, akik nem a jogszabályoknak megfelelően adóznak, nem szabad többé nyugodtan aludnia.

A jegyzet teljes terjedelemben itt olvasható!