Illegális robogókkal fut a magyar

A motorkerékpár-értékesítési csúcs 2005-ben és 2006-ban volt, amikor több mint 18 ezer kétkerekű talált gazdára. Azóta folyamatos a csökkenés, és Szloboda Tamás, a Honda Hungary motorkerékpár-értékesítési vezetője, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) elnökségi tagja úgy véli: az idén lesz a mélypont mintegy 5800 darabbal. A jövő évben azonban már 8-10 százalékos bővülést vár a szakma. De ennél is nagyobb lehet a forgalomélénkülés, ha a kormány változtat bizonyos szabályozókon.

Szloboda szerint a regisztrációs adó 2007 januári jelentős emelése főleg a kisebb kategóriás járműveket sújtotta, pedig inkább támogatni kellene azok vásárlását. Az Európai Unióban a robogózás sokkal elterjedtebb, mint nálunk, hiszen a mozgékony robogók parkolóhely igénye is kicsi, amellett ezek üzemeltetési költségei, károsanyag kibocsátása egyaránt alacsony. És több nyugat-európai országban személyautó jogosítvánnyal is lehet robogót vezetni, ha hengerűrtartalma nem haladja meg a 125 köbcentimétert.

Az első fél éves adatok szerint egy év alatt 26-ról 34 százalékra emelkedett a mindennapi használatra gyártott kismotorok és robogók piaci részesedése. Tegyük hozzá, csupán a 125 köbcentisnél nagyobb, úgynevezett big scooterek piaci részesedése nem emelkedett a 2009 első félévi 13 százalékról.

A szabályozás adta kiskapuk miatt a rendszám nélküli motorok igen népszerűek. Az 50 köbcentis járműveket – hivatalosan: segédmotoros kerékpárokat – ugyanis nem kell külön forgalomba helyeztetni, és sok esetben ötvenesként hoznak be ügyes vállalkozók Olaszországból és Japánból használt 80-125 köbcentis robogókat.

Miután ezeket nem kell forgalomba helyeztetni, hivatalos ellenőrzés hiányában nem is fizetik meg utánuk a regisztrációs adót, és a kötelező felelősségbiztosítást és könnyű kibújni az ÁFA és vám fizetése alól. Ráadásul sok esetben tisztázatlanok a tulajdoni viszonyok – lopják is szépen a robogókat, amelyekből szakmai becslések szerint közel 300 ezer lehet hazánkban.

A cikk folytatása itt olvasható!