Orbán a V4-en: most éppen konfliktus van

„A magyar diplomáciától most nem várható el a konfliktusok miatt, hogy első számú motorja legyen ennek az együttműködésnek” – mondta Orbán Viktor a visegrádi országok (V4) kormányfőinek keddi budapesti csúcstalálkozója után.

A magyar kormányfő kijelentette, hogy „vannak időszakok, amikor nincsenek kétoldalú konfliktusok, és vannak, amikor vannak; most éppen van”.

A miniszterelnök szerint ezeknek a vitáknak a tudomásulvétele mellett, kellő alázattal, a nemzeti érdekeit képviselve, Magyarországnak részese kell maradnia ennek a közép-európai együttműködésnek, melyre ma komoly igény van a térségben.

„Közép-Európa megújult, az emberek komoly változásokat akarnak” – utalt arra Orbán, hogy a jelenleg a V4 országaiban jobboldali, vagy jobbközép kormányok vannak, és ez új filozófiát eredményezhet az együttműködésben.
A magyar kormányfő kifejtette, hogy ha lesz Közép-Európában erőteljes gazdasági növekedés, és az minél erőteljesebb, annál inkább lesz versenyképes az unió a nemzetközi gazdasági térben. „Ha nem akarjuk, hogy a vasfüggönyt pénzfüggöny váltsa fel, akkor a  közép-európai államoknak együtt kell egymással működniük” – mondta Orbán.

„Intenzívebbre fogjuk az együttműködést a jövőben, így ezentúl az EU-csúcsok és a Tanács ülései előtt is találkoznak az államok vezetői” – mondta Iveta Radicová. A szlovák miniszterelnök szerint arra kell figyelni, ami összeköti, és nem arra, ami elválasztja az országokat. Szlovákia július elsején vette át a V4 egy évre szóló soros elnöki tisztét Magyarországtól, munkatervük a V4 közös érdekeire helyezi a hangsúlyt. Radicová kiemelte, hogy együtt kell működni a gazdasági válság okozta károk leküzdésében, a magas munkanélküliség csökkentésében.

További fontos feladat az energiabiztonság megteremtése, ugyanis „az országok szabadságának, függetlenségének mértéke függ az önellátás mértékétől”. A szlovák kormányfő újabb kihívásként említette a közép-kelet-európai érdekek hatékony képviseletét az unióban, különös tekintettel a  versenyképesség növelésére fókuszáló EU2020 stratégia kidolgozására.
„Ha a V4 országai együttműködnek és összekapcsolják energetikai hálózataikat, csökkenthető lenne a kiszolgáltatottságuk” – hangoztatta Petr Necas. A cseh miniszterelnök közölte, hogy az EU néhány kulcsfontosságú  dokumentumot készít elő az ügyben, a V4-nek pedig az a feladata, hogy minél hatékonyabban képviseljék érdekeiket. Necas szerint azonban legalább ilyen lényeges az államháztartás stabilizációja, már csak azért is, mert a térség országainak eseményei hatással vannak egymásra.

„Az unió új  tagállamainak be kell bizonyítaniuk, hogy vannak olyan erősek és jók, mint a régiek; ehhez hozzájárulhat, hogy a V4 példaértékű együttműködés az egész EU számára” – mondta Donald Tusk. A lengyel kormányfő szerint Közép-Kelet-Európa azzal is példát mutathat az uniónak, hogy bátor reformokkal  igyekszik választ adni a válság kihívásaira. A 2011-ben esedékes magyar és lengyel uniós elnökség pedig ugyancsak jó lehetőség a bizonyításra.

Elfogadták a szlovák munkatervet
A találkozón ért véget a magyar, és kezdődött el a szlovák elnökség. A magyar résztvevők beszámoltak az elmúlt egy év eredményeiről, így a dél-európai térség euroatlanti integrációjának segítéséről, a keleti partnerség fejlesztéséről, a  közép-európai romastratégia megalkotásáról, valamint az energiabiztonság növeléséért tett lépésekről. Megállapították, hogy az egyéves magyar elnökséget sikerrel zárták. A szlovák miniszterelnök bemutatta országának a következő évre kidolgozott visegrádi programját, melyet a többi ország elfogadott. Ebből kiemelték az EU2020 stratégia megvalósítása, az  energiabiztonság, a környezetvédelem, az infrastrukturális  fejlesztés és a gazdasági együttműködés fontosságát, illetve a V4  létrejöttének közelgő huszadik évfordulóját. Nagy figyelmet fordítanak az uniónak a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerség országaival – Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Azerbajdzsánnal és Örményországgal – ápolt kapcsolatára, valamint az uniós Duna-stratégia kidolgozására.

Radicová januárig adott időt Orbánnak
A csúcstalálkozó után kétoldalú tárgyalást folytatott egymással Orbán Viktor és Iveta Radicova. A szlovák kormányfő Magyarországnak januárig adott időt, hogy vegye figyelembe a szlovák észrevételeket. Különben a pozsonyi kormány lépéseket fog tenni, hogy a magyar törvényt ne lehessen Szlovákiában alkalmazni. A nézeteltéréseket a magyar-szlovák vegyesbizottságokban szakértők fogják rendezni, és nem üzengetnek tovább a sajtón keresztül egymásnak. Petr Necas cseh kormányfő még találkozó előtt kijelentette, hogy támogatja Szlovákiát a kettős állampolgárság ügyében.
„A konstruktív megbeszélést áthatotta a közös bizakodás, hogy a két ország kapcsolatában új fejezetet lehet nyitni” – mondta Szijjártó Péter. A miniszterelnöki szóvivő elmondta: a felek megállapodtak, hogy olyan új területeket vonnak be a szlovák-magyar együttműködés fókuszába, mint az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztések, a határmenti együttműködés és a gazdaságpolitika dinamizálása.

Betartjuk a 3,8 százalékos költségvetési hiányt
Az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között létrejött 2008-as, októberben lejáró szerződés alapján, ezt az ország be is fogja tartani – hangoztatta Orbán Viktor a V4 csúcstalálkozó után. A miniszterelnök kijelentette, hogy kizárólag nemzeti felelősség az, hogy a kormány ezt hogyan teszi. Hangsúlyozta, hogy a magyar büdzsé hiánya az unió 27 tagállama között az 5-6. helyen található.
„A visegrádi négyek kormányfői egyetértettek abban, hogy növelni kell a költségvetési fegyelmet, de Orbán Viktornak most meg kell adni a bizalmat, nem szabad senkit sem kioktatni” – mondta Donald Tusk lengyel kormányfő.

Világgazdaság Online -->