2010.08.05. 12:49
Adjuk a gazdagok pénzét a szegényeknek? - Nem működik a modell
Az amerikai szakértők évtizedek óta vitáznak arról, használható-e a "gazdagok adójából támogatjuk a szegényeket" – modell a gazdaság élénkítésére. Arthur Laffer szerint a válasz egyértelmű nem, és ez empirikusan is bizonyítható.
Laffer 36 éve vázolta fel az elképzelését arról, miért nem működik a fent említett adópolitika, a kérdés pedig az Obama-kormányzat programjának hatására ismét felszínre került az Egyesült Államokban. Miért nem dőlt el még mindig ez a vita – teszi fel a kérdés a Bloomberg. Valószínűleg azért, mert a dinamikusan működő gazdaságban túl sok faktor befolyásolja a növekedést ahhoz, hogy egy intézkedése hatásai mérhetőek legyenek.
Egy azonban biztos: az amerikai szövetségi kormány az ország GDP-jének 17,9 százalékát tudhatta magáénak az évek során, függetlenül attól, hogy a legfelső adókulcs 91 százalék, 50 százalék, vagy 35 százalék volt. Ha ez így van, miért nem határoznak meg a kormányok fix adókulcsot akár egy évtizedre előre? Mert Washington a gazdagok pénzét szeretné a szegényeknek adni, csakhogy – állítja Laffer – erre nem képesek.
Ennek egyik oka, hogy a gazdagok tetszés szerint képesek alakítani a keresetük méretét, összetételét, időzítését, a szegények viszont nem. És bár az adózás összhatásáról nincsenek adatok, az világosan látható, hogyan növekedett a leggazdagabb 1 százalék adóhozzájárulása 1978 óta az adócsökkentések hatására. Ez egyébként nem annyira meglepő, ha azt tekintjük, hogy a tehetős rétegek motiváltak arra, hogy nagyobb erőfeszítést tegyenek, ha a munkájuk nyomán több marad a zsebükben.
A cikk folytatása itt olvasható!
