Indul a nagy kohéziós csata

Az EU kohéziós politikájának jövőjéről szokatlanul hamar, máris megkezdődött az alkudozás a színfalak mögött. Ezt jelzi például az, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) hovatartozásának esetleges megváltoztatásával kapcsolatos hírek igencsak fölborzolták a kedélyeket. Ebben az esetben hozzávetőleg 75 milliárd euró a tét, ennyi a 2007–13-as időszakra az ESZA jóváhagyott kerete.

Az EurActiv értesülése szerint a nagy tagállamok – az alap legfőbb befizetői – a globális válság hatására és a csökkenni csak nem akaró munkanélküliségi ráták láttán azért lobbiznak, hogy a foglalkoztatási-szociális-esélyegyenlőségi célokat szolgáló ESZA-t helyezzék nemzeti hatáskörbe. Ez ellen a kohéziós politika legfőbb kedvezményezettjei közé tartozó visegrádi tagok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) közös levélben tiltakoztak.

Magyarország azért ellenzi az ESZA renacionalizálását, mert ez alapvetően ellentétes lenne az unión belüli szolidaritással, ami pedig az EU egyik legfontosabb alapértéke – tájékoztatta lapunkat a Külügyminisztérium EU-ügyekben illetékes államtitkársága. A tárca szerint a felzárkóztatási politika eszköztárának gyengítése az EU-n belüli kohézió gyengítéséhez vezetne.

Brüsszelben hivatalosan 2010. november 3-ától datálják a 2014-től kezdődő új pénzügyi időszakra vonatkozó elképzelések és előterjesztések vitájának kezdetét. Mint bizottsági forrásból a Világgazdaság megtudta, az EU végrehajtó testülete akkor közzé teszi az V. kohéziós jelentést, amelyben egyrészt értékelik a mostani célkitűzések végrehajtását és összegzik a tapasztalatokat, másrészt külön fejezetet szentelnek a 2014-től induló új költségvetési időszak várható feladatainak. Itt már a teljes keret a tét, ami most 347,41 milliárd euró, az EU költségvetésének 35,7 százaléka.

A bizottság szakértői jelenleg a 2014-től induló költségvetési időszak új kohéziós politikájának kialakításán dolgoznak. Johannes Hahn olyan erős kohéziós politika híve, amely valamennyi európai régió érdekeit szolgálja, előmozdítja a legszegényebb térségek felzárkózását, segít az egységes piac előnyeinek kihasználásában és a kihívások leküzdésében, s ösztönzi az együttműködést – tudtuk meg a regionális ügyekért felelős biztos környezetéből. A kohéziós politikának segíteni kell az európai régiókat abban is, hogy innovatív megoldásokat találjanak a strukturális kiigazítások felgyorsítására. Hahn felfogása szerint a kohéziós politika egyúttal olyan fejlesztési program, amelynek célja javítani az európai polgárok jólétét. A jelentőségét mutatja, hogy az európai integrációs folyamat középpontjában áll, hozzájárul az Európa 2020 stratégia sikeréhez az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéssel.

Megkeresésünkre Andor László magyar EU-biztos a hozzá tartozó Európai Szociális Alappal kapcsolatban azt közölte: „A hír nem igaz, az Európai Bizottság nem tervezi az ESZA megszüntetését, nemzeti hatáskörbe adását, és nem is tudunk ilyen tagállami igényről. Az Európai Tanács júniusban fogadta el az Európa 2020 stratégiát, amely ambiciózus célokat tűzött ki a foglalkoztatás növelése és a szegénység csökkentése terén. Az elmúlt időszak összes vonatkozó konzultációja (beleértve a nagyobb tagállamok képviselőivel folytatott megbeszéléseket is) arra irányult, hogy az ESZA szolgálja teljes egészében a közös célok elérését, európai szinten. Szó nincs tehát renacionalizációról, az EU-szintű foglalkoztatási és szociális feladatkörök kiüresítéséről.”

Magyarország kohéziós céljairól szólva a Külügyminisztérium azt közölte: fontos, hogy a kohéziós politika céljai között megmaradjon a jelenlegi egyensúly, ne boruljon az fel a versenyképesség erősítésének javára és a konvergencia, a felzárkóztatás, a szolidaritás kárára, mivel a kohézió erősítése egyben Európa globális versenyképességét is erősíti. Magyar törekvés az is, hogy „ne felülről lefelé építkezve alkossuk meg a keretet, azaz ne a főösszeget rögzítsük előre, hanem alulról felfelé haladva határozzuk meg, mely közös politikáknak milyen finanszírozási igénye van, és ennek eredménye legyen a pénzügyi keret; ennek során természetesen minden olyan tagállammal közösen kívánunk fellépni, amely hasonlóan gondolkodik e témában”.