Magyar GDP: Baljós árnyak

A KSH és az Ecostat ma kiadta a második negyedéves jelentését a magyar GDP alakulásáról. A gyorsbecslésből kiderül, hogy a Bruttó Hazai Össztermék a második negyedévben nyers adatok alapján 1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Naptárhatástól megtisztítva a növekedés 0,8 százalékos ugyanezen időszakhoz viszonyítva.
Szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva azonban a kép sokkal borúsabb, a GDP 0,1 százalékot tudott növekedni az előző év azonos időszakához képest és stagnált 2010 első negyedévhez képest.

A kiigazítás nélküli nyers adatok alapján az első félévre 0,5 százalékos növekedés jellemző, ami megegyezik a naptárhatás kiszűrésével számított adattal. Szezonálisan kiigazítva azonban az előző évhez képest még mindig csökkenést mutat a magyar GDP, mintegy 0,6 százalékot.

Az előző év azonos időszakához viszonyított adatokból messzemenő következtetést nem vonhatunk le, ugyanis 2009 második negyedévében kiigazítva vagy kiigazítás nélkül is 7-7,5 százalékos csökkenést mutatott a GDP az előző évhez képest, ehhez képest a jelenlegi 1-0,1 százalék körüli érték nem túl fényes kilátásokat jelez. Az előző negyedévhez viszonyított megállás nagy problémát jelenthet.

A német gazdaság gyorsabban növekedett a vártnál: 1,4 százalék helyett 2,2 százalékkal az előző negyedévhez képest. Tehát fő exportpartnerünk növekedése gyorsul így a magyar lassulás már-már érthetetlen.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban közzétett jelentéséből talán többet tudhatunk meg: ott az áll, hogy a lakossági fogyasztás 2,5 százalékkal szűkült, az előző évhez viszonyítva is, amikor 6 százaléknál nagyobb visszaesést könyvelhetett el a lakossági fogyasztás. A Concorde szerint az export és az ipari termelés „egészséges” a külföldi kereslet miatt, szemben a lakosság fogyasztásával és a beruházásokkal.

A Bloomberg azt írja, hogy a magyar gazdaság növekedése megállt, még a szárnyaló export sem tudta megmenteni, a megszorítások kifejtették hatásukat, ami a kereslet beszűkülését eredményezte. Magyarország volt az első EU tag, akit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentett meg 2008-ban. Hazánk levágta a kiadásokat, súlyosbítva a legmélyebb recessziót 1991 óta.

A forint árfolyama árnyalatnyit erősödött, az eurót 280 forint alatt lehet venni a bankközi devizapiacon, a reggeli kereskedésben még stabilan 280 felett mozgott. A frank 207 forint körül áll, a stabil 200 feletti árfolyam a devizahitelek visszafizetését nehezíti és a bedőlések kockázatát erősíti. A háztartások eladósodottsága megnehezíti a kilábalást, a forint árfolyamának további gyengülése a lakossági hitelek visszafizetését akadályozza.

A magyar gazdaság növekedése idén 0,9 százalék lehet, 3,2 százalék 2011-ben és 3,9 százalék 2012-ben, írja a Bloomberg. A kormány előrejelzése 0,6 százalékos idei növekedést prognosztizál, a tavalyi 6,3 százalékos zsugorodás után.

A kormány és az IMF közötti ellentét részben a költségvetési hiány nagysága okozza, a nemzetközi szervezetek (IMF és EU) ragaszkodnak a 3 százalék alatti deficithez jövőre, míg a kormány más gazdaságpolitikát követne: gyorsabb növekedést, munkahelyteremtést és lazább hiánycélt, mint a GDP 2,8 százaléka. Az idei 3,8 százalékos hiánycél nincs veszélyben.

A súlyosan eladósodott országokhoz képest hazánk talán jó helyzetben van, hogy 2008-ban elkezdte a konszolidációt, így már idén növekedésnek indulhat a gazdaság.

Az adatok azonban nem véglegesek, a KSH szeptember 8-án teszi közzé a végleges adatokat.