Napenergia: támogatásmegvonás kontra olcsóbb termékek

Megállapítása azért lehet meglepő, mert a gazdasági válság miatt a takarékoskodó kormányok igyekszenek megkurtítani kiadásaikat, így az egyébként preferált tevékenységek támogatását is. (Ismert, hogy a hazai megújuló energia stratégiát az őszre készíti el a szakminisztérium.)

Ám, amit a potenciális beruházók elveszítenek a réven, azt megnyerik a vámon: erősödik a verseny a berendezések gyártói között, beérőben vannak fejlesztéseik. Az árak tehát esnek, egyre vonzóbbá téve a napenergiát.

Világszerte 20,2 gigawattnyi PV rendszert telepítenek 2011-ben a társaság által begyűjtött adatok szerint, vagyis 42,7 százalékkal többet az ez évre várható, 14,2 gigawattnál. Igaz, a jövő évi növekedés sokkal kisebb a 2009-es, 97,9 százalékosnál, éppen a támogatások említett megkurtítása miatt. „2011-ben csökken a kötelező átvétel alá eső áram ára Olaszországban és Németországban. Már sejthető, hogy Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban is kevesebb PV beruházásra kerül sor, mint az idén” – közölte az iSuppli vezető elemzője, Stefan de Haan, a cége által közzétett tájékoztató anyagban. Mint rámutatott, az eurónak a kínai jüannal szembeni gyengülése mesterségesen inflálja a napelemek és más, a területen használt termékek európai árát. Ugyanakkor – ellenétben több elemzővel –, Stefan de Haan azt gondolja, hogy a napelemek és a teljes napenergia hasznosító rendszerek árának szerény esése több mint semlegesíti a kötelező átvételi árak csökkenésének, és a jüan erősödésének a hatását. Tehát, jövőre tovább bővülnek a napenergia hasznosító kapacitások.


Feltéve, hogy a dollár euró árfolyama az 1,20 dolláros szint körül marad, az idén nem nő a kristályos szilíciumos napelemek ára az iSuppli predicts szerint, sőt, 5 százalék körüli árcsökkenés is várható. A berendezések telepítésének költsége ennél jobban, 10 százalékkal csökkenhet Európában. Ez éppen elég a támogatások megcsappanásának ellensúlyozására a legnagyobb piacokon, tehát az említett Németországban, Olaszországban és Franciaországban. Így viszont vonzó szinten marad e projektek megtérülése.

A világ legnagyobb napenergia hasznosítója, Németország 2011-ben várhatóan 9,5 gigawattnyi új kapacitást telepít, vagyis 43,9 százalékkal többet, mint az idén, amikor viszont 73,4 százalékosra várható a bővülés. A lista második helyezettje Olaszország, majd az USA, Franciaország és Japán következik. Jelentős visszaesés várható viszont Csehországban a 2011-re 150-250 megawatt közöttre várt telepítéssel – az idei új kapacitás még 1 gigawatt – a kötelező átvételi ár csökkenése, és mert a cseh kormány várhatóan vissza kívánja szorítani az új napenergia kapacitások telepítését. Az előző két évben viszont Csehországban olyan napelem boomot hoztak létre a külföldi beruházók, amely a spanyolországival vetekedett.

2012-re a globális napenergia piacnak csak 2,8 százalékos bővülést jósol az iSuppli, jórészt a németországi piaci fejlemények, azaz a támogatások elapadása miatt. A német napenergia piac lehűl Haan szerint, s akkortól csak hosszú éveken át csak évi 4-5 gigawattnyi új berendezéssel bővül. A szakember úgy gondolja, hogy a német kormány a 80 gigawattnyi napenergia kapacitást tartja ideálisnak az ország számára.