A magyar bankadó iskolát teremt Kelet-Európában

Magyarország az egyetlen olyan ország, amely az adót már bevezette, és ennek eredményeként összesen 200 milliárd forintot (695 millió eurót) akar előteremteni a költségvetési deficit csökkentésére. Néhány nagybanknak kell a számlát állnia, ezek élén az OTP áll 29 milliárd forinttal, majd az MKB és a CIB, valamint a két osztrák leánybank, az Erste Bank és a Raiffeisen, egyenként 13 milliárd forintig terjedő összeggel – írja a Die Presse.

Magyarországon számos elemző véli úgy – írja a lap –, hogy a bankoknak elég jól megy. Mindazonáltal a Bayern-LB leányvállalata, az MKB erre az évre veszteséget prognosztizál. A magyar bankadót a szakértők többsége túl magasnak ítéli. Összehasonlításul: a  bankadó évente a lakosság egy tagjára vetítve 69 eurót kell hogy behozzon. A gazdaságilag lényegesen erősebb Ausztriában ez az összeg 62 euró, Nagy-Britanniában pedig csak 38 euró. Többek között erre az eltérésre mutatott rá Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója, aki úgy vélte, Magyarország " megmutatta, hogy lehet valamit rosszul csinálni."

A Die Presse a továbbiakban utalt arra, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök jelezte, hogy a korlátozásokat nemcsak a lakosságnak, hanem a bankoknak is kell érezniük. Ám a bankadó várhatóan mérsékelt lesz, és a Rzeczpospolita című lap értesülése szerint ennek révén 1,5 milliárd zolty (380 millió euró) többletbevételnek kell befolynia. Az egy főre eső összeg alig 10 euró, így nem csoda, hogy a bankokkal folytatott konzultációk után alig merültek fel tiltakozások.

Lengyelországon kívül Románia, és Horvátország tervezi a bankadó bevezetését, előbbi Brüsszelre tekintettel fontolgatja lépéseit, de Horvátország a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások ellenére kérlelhetetlen. Ivan Suker pénzügyminiszter világosan értésére adta a bankároknak, hogy "magyar mértékű" adó bevezetését tervezi. A Die Presse emlékeztet arra, hogy Horvátországban a bankok több mint 90 százaléka külföldi tulajdonban van.