125 éve kezdték építeni az Országházat

A magyar rendi törvényhozás több száz évig Pozsonyban ülésezett, de az első népképviseleti parlament 1848-ban már Pesten ült össze. A Ház a kiegyezés után a Sándor (ma Bródy Sándor) utcában, a mai Olasz Intézetben tanácskozott - a palotát Ybl Miklós tervei alapján 1865-66-ban tíz hónap alatt építették ideiglenes országháznak.
Parlament

"Az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országháznak... építéséről" 1880-ban született törvény, helyszínnek végül a Tömő teret jelölték ki. Az 1882-ben kiírt tervpályázatra 20 pályamű érkezett, ezek közül Steindl Imre terveit valósították meg, az eklektikus-neogótikus stílusú épület méreteire jellemző, hogy belsejében mintegy ötven lakóház férne el, az Magyarország legnagyobb épülete.

Az 1885. október 12-én megkezdődött építkezést Steindl vezette, de művét már nem láthatta készen, mert 1902. augusztus 31-én meghalt. A tizenhét éven át tartó munkák során mintegy 176 ezer köbméter földtömeget mozgattak meg, 40 millió téglát húztak fel, félmilliónál több díszkövet faragtak a falak díszítésére. A kor leghatalmasabb beruházásán a jelszó "magyar anyagból, magyar technikával, magyar mesterekkel" volt, ami egész iparágakat lendített fel.
Parlament

A 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, a kupola tornyával 96 méter magasra emelkedő, 18 ezer négyzetméter alapterületű épület alapteste egyetlen, 2-5 méter vastag betonlemez, amely a dunai kavicsba vert vörösfenyő cölöpökön nyugszik. A költségek a munkálatok során a tervezett duplájára nőttek, a további költségnövekedés elkerülése érdekében készült a kőburkolat az olcsóbb, puha sóskúti mészkőből. Ezt azonban a városi levegő gyorsan tönkretette; a kőcsere 1925 óta folyt, és csak tavalyra készült el a teljes rekonstrukció, amelynek során megoldották a rossz minőségű kövek okozta problémát.

Az épületben 10 belső udvar, 27 kapu, 29 lépcsőház és 17 lift található, itt valósult meg az országban az első távfűtés, a kor első vonalába tartozott szellőzése és világítása is. Esztétikailag a Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Az elrendezés a kétkamarás parlament funkcióihoz alkalmazkodik, az alsó- és a felsőház önálló két szárnyának összekötő kapcsa a hatalmas kupolacsarnok. Az épületet kívül 88, belül 152 szobor díszíti, a belső díszítésekre 40 kg aranyfüstöt használtak fel.

MTI -->