2010.10.01. 10:49
A hortobágyi liba óriási siker volt, de Kínát egyre nehezebb bevenni
Miközben Peking a dinamikus gazdasági növekedésre és hatalmas devizatartalékaira alapozva kölcsönökkel is támogatja a kínai vállalatok külföldi befektetéseit, az országba érkező vállalkozások az utóbbi időben egyre barátságtalanabb légkört tapasztalnak.
Az EU kínai kereskedelmi kamarája (EUCCC) szeptemberi jelentésében packázó hivatalnokokról, elhúzódó engedélyeztetési eljárásokról számol be. A szervezet szerint ez annak a jele, hogy Peking fokozatosan el kívánja zárni a piacra jutás lehetőségét a külföldiek elől.
A nyugati cégek által felpanaszolt nehézségek a kínai piacon mindeddig kevésbé érintették az ott szerencsét próbáló magyar vállalkozókat. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy a magyar cégek kevésbé reprezentáltak a kínaiak számára fontos technológiai ágazatokban, és a magyar tőke jelenléte nemzetközi összehasonlításban eleve nagyon kicsi az ázsiai országban – mutatott rá lapunknak Vizi Balázs, a délkelet-ázsiai üzleti tanácsadással foglalkozó Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója.
Magyar részről 20-30 komolyabb befektető cég van jelen Kínában, összesen mintegy 100-200 millió dollárnyi beruházási állománnyal – tudtuk meg a Yingke Várnai Ügyvédi Irodától. Ezek főként olyan ágazatokban ténykednek, mint a tejipar, a szennyvíztisztítás vagy a termálvízzel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos technológiák. Az iroda elmondása szerint ugyanakkor egyre nagyobb azon magyar vállalkozók száma, amelyek európai vagy amerikai befektetések helyett inkább kínai terjeszkedésben gondolkodnak. Ez persze nem jelent azonnali beruházást részükről, sokkal inkább első lépésben helyi jelenlét kiépítését.
A Yingke Várnai Ügyvédi Iroda szerint a helybeli tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapvető kulturális különbségek megnehezítik a kínai partnerek gondolkodásmódjának megértését, és ez kihat a tárgyalásokra, a kapcsolattartásra, valamint a szerződésben foglaltak betartására is.
A személyes helyi kapcsolatok, illetve az erős magyar támogatási háttér fontosságát hangsúlyozta lapunknak a Santungban sikeres vegyes vállalatot működtető Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója. Varga Ferenc szeptemberben egy magyar mezőgazdasági delegáció tagjaként újabb 15 ezer tenyészlúd közös neveléséről írt alá megállapodást helyi partnerével.
A hortobágyi fehér lúd óriási sikert aratott Kínában, de a fajta tenyésztésének az engedélyeztetése hosszú és nehéz procedúra eredménye volt. Varga elmondása szerint a kínai hamisítási kedv őket sem kímélte, és hortobágyi név alatt más, silányabb fajtákat kezdtek el értékesíteni a kínai versenytársak, ami az eredeti hírnevét is rontotta. A hatóságok segítségére ilyen és hasonlóan nehéz esetekben leginkább úgy lehet számítani, ha jó helyi, lehetőleg pekingi személyes kapcsolatokkal rendelkezik a vállalkozó. Az érdekérvényesítés magyar állami támogatásának eddigi gyakorlatát azonban alacsony színvonalúnak minősítette a vállalkozó.
