Cáfolja Orbánt a Pénztárszövetség - mínusz 140 ezer fejenként

Visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnök magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó, a tényleges helyzetet semmilyen formában nem tükröző kijelentéseit a Stabilitás Pénztárszövetség. A pénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint mindez csak arra szolgál, hogy elterelje az emberek figyelmét arról: az Országgyűlés által szerdán tárgyalandó törvénytervezetben nyoma sincs annak, hogy 3 millió pénztártagot az állam később bármi módon kompenzálná azért, mert 2011. december 31-ig havonta átlagosan 10 ezer forint nyugdíjcélú megtakarítást kényszerülnek átirányítani a központi költségvetésbe.

Juhász Istvánné főtitkár kijelentette: sajnálatosnak tartja, hogy a kormány a széleskörű társadalmi tiltakozás ellenére sem vizsgálta felül álláspontját, és a korábban bejelentett önkényes, a több, mint 3 millió pénztártag szempontjait teljes egészében mellőző törvényt terjesztett elő. Eszerint 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék lesz, azaz a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a tagok egyéni számlái helyett a központi tb-rendszerbe irányítják át. A törvénytervezetben még utalás sincs arra, hogy az elvonás miatt a tagok milyen kompenzációra lesznek jogosultak, az állami rendszerbe irányított befizetéseket milyen módon tartják majd nyilván, illetve a most elvont nyugdíjpénztári befizetések miként számítanak bele az öröklésbe.   

A főtitkár visszautasította Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénztári rendszer lejáratására irányuló vádjait, miszerint a magánnyugdíjpénztárak tagjait „tőzsdézésre” vagy „rulettasztalhoz” „kényszerítették” volna. A havi 30 milliárd forint járulék pedig nem „magánbefektetők zsebébe”, hanem a tagok nyugdíjszámláira kerül, ahol azt egyénileg, naprakészen nyilvántartva, törvények által szabályozott módon befektetik, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendszeresen ellenőriz. A befektetéseik hozamait ezen felül külön garantálja a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. Tehát az embereket semmiféle kár nem érheti, a megtakarítások értékállósága hosszú távon biztosított a magán-nyugdíjpénztári rendszerben.

Bár a pénztárak a 2008-as pénzügyi válság hatására jelentős veszteségeket szenvedtek el, azokat rekordidő alatt, tavalyra ledolgozták és 2009-ben már 457,8 milliárd forint befektetési eredmény mellett kiemelkedő hozamokat értek el. A tagoknál a választható portfóliós rendszerben a Klasszikus portfólió 12,11 százalék, a Kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a Növekedési portfólió 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben. A legalább 10 éve működő magánnyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfolióból a 2000 és 2009 közötti tíz éves átlaghozam 45 portfoliónál meghaladta az infláció mértékét, ebből 17 portfolió éves reálhozama 1-2 százalék közötti mértékű, 13 portfolió reálhozama pedig az évi 2 százaléknál is nagyobb volt.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a jelenlegi 3 millió aktív munkavállaló jövője szempontjából jelentős kockázatokat hordoz, ha az állam – amint arra a miniszterelnök ismét utalásokat tett - a vegyes nyugdíjrendszer helyett vissza akarna állni az egy pilléres, tisztán állami rendszerre. Az állami nyugdíjrendszer ugyanis az elmúlt években még nagyobb veszteségeket is kénytelen volt elkönyvelni, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán. A TÁRKI felmérése szerint az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot, amit csak a drasztikus kiigazításokkal tudott az állam ellensúlyozni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

„Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a két rendszerre együttesen támaszkodjunk” – mutat rá a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Mivel a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztás a jövő nyugdíjainak biztosítása szempontjából komoly jelentőséggel bír. A két rendszer együtt nagyobb esélyt jelent az emberek számára az időskori biztonság elérésében, mint külön-külön. Az állami rendszerbe visszalépők ugyanis az eddigi egyéni megtakarításaikat egy „közös kalapba” kötelesek dobni, és a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben számukra nem marad más, mint egy általános, biankó ígérvény, hogy amikor ők elérik az - egyre emelkedő - nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az akkori kormányzat számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjat.

Ellentétes elvárások - mínusz 140 ezer forint

Nagy biztonságra törekvés mellett nehéz lenne magas hozamokat elérni – így reagált Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este, a magán-nyugdíjpénztárakat ért politikusi bírálatok egyikére. A szakember kijelentette: bár most tizennégy hónapig nem érkezik tagdíj az egyéni számlákra, a pénztárak mindent úgy csinálnak majd, mint eddig. Ha pedig az állam megnyitja a visszalépés lehetőségét az állami rendszerbe és az emberek tömegesen visszalépnének, a kiürült pénztárakat felszámolják, az egyéni számlákon összegyűlt pénzeket a tagok után utalják.
 
 
Tizennégy hónap múlva átlagosan egy pénztári tag számláján száznegyvenezer forinttal kevesebb lesz, mert körülbelül ennyi egy átlagos időarányos tagdíj, ami most november elseje és jövő év december 31-e között nem folyik majd be a pénztárhoz – így summázta a járulékok határozott idejű visszatartásának következményét Lehoczky László. 
 
További részletek