Energiacsaták Európában

Európának 1000 milliárd eurót kell költenie energiarendszerének korszerűsítésére a következő évtizedben, hogy csökkentse a környezet szennyezését és biztosítsa a megfelelő ellátást. Günther Oettinger energiaügyekért felelős biztos, aki a tagállamokat érintő körútja során október 14-én Magyarországra is ellátogat, ezzel indokolja, hogy akcióterv készül az energetikai infrastrukturális prioritásokra a 2020-ig tartó időszakra. Az EurActiv értesülése szerint a tervet november 17-én hozzák nyilvánosságra Brüsszelben. A biztosi körút megfigyelők szerint a bejelentést megelőző és az átfogó – várhatóan a 2011-es magyar EU-elnökség idején elfogadandó – uniós energiastratégia kialakítását szolgáló konzultációkba illeszkedik.

Az infrastrukturális tervezet készítői abból indultak ki, hogy 23 százalékkal, 4073 terawattórára nő az energiaigény 2030-ra, s hogy ezt biztosítani tudják, 2020-ig vagy ki kell építeni, vagy fel kell újítani az ehhez szükséges, mintegy 50 ezer kilométernyi hálózatot. Minderre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja háromszor 20 százalékos célszámát az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság és a megújuló energia részarányának növelése érdekében.

Egyes, utóbb Brüsszelben pontatlannak minősített sajtóértesülések még arról szóltak, hogy az infrastrukturális tervezet részeként a bizottság lerövidítené az egyes tagállamokban a több országot érintő uniós energetikai nagyprojektekkel kapcsolatos engedélyeztetési eljárásokat. Összesen kilenc határokon átnyúló projekt esetében merülne fel az engedélyeztetési huzavona rövidre zárásának a lehetősége – adta hírül a Handelsblatt. Ezek között szerepelt a balti államok és a nyugat-európai elektromos hálózat közötti összeköttetés, az északi-tengeri szélerőművek által termelt áram Dél-Európába juttatása, illetve ellenkező irányban a napenergiával termelt elektromosság továbbítása.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!