2010.10.10. 09:50
Kevesebb és drágább hitelt kaptunk - MNB felmérés
Ahogy a gazdasági válság előtti dinamikus hitelállomány-növekedés, úgy a válság utáni jelentős hitelállomány-visszaesés is viszonylag egységes jelenség volt a közép-kelet-európai régióban, 2008 októberétől egy-két hónapon belül szinte valamennyi országban megkezdődött a vállalati hitelállományok csökkenése - olvasható a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek egyik tanulmányában, amely az MNB-szemle legutóbbi számában jelent meg.
A tanulmány szerint a vállalati hitelezést tekintve a legerősebb visszaesés régiós összehasonlításban Magyarországon, a Baltikumban és Csehországban következett be, míg Lengyelországban és Szlovákiában mérsékeltebb volt a hitelállományok zsugorodása. Bulgária és Románia látszólag kivételnek számít, a hivatalos statisztikák szerint Bulgáriában 2008 októbere óta enyhén növekedett a vállalati hitelállomány, míg Romániában 2009 júniusában következett be fordulópont és kezdett emelkedni a hitelállomány.
A 2008 őszén eszkalálódó nemzetközi pénzügyi válság véget vetett a kelet-közép-európai régió külföldi forrásból finanszírozott, dinamikus hitelbővüléssel járó gazdasági fellendülésének, a recesszióval egyidejűleg szinte valamennyi országban csökkenni kezdett a vállalati bankhitelek állománya is.
Az MNB egyik legutóbbi tanulmánya Kelet-Közép-Európa és a Baltikum 9 országát összehasonlítva mutatja be, hogyan alakultak a régióban a vállalati hitelállományok és hitelkamatok. A rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy Magyarországon – a Baltikumhoz hasonlóan – nagyobb szerepet játszott a banki hitelkínálat visszafogása a vállalati hitelezés visszaesésében, mint a többi régiós országban. Ez elsősorban Magyarország külső forrásokra való ráutaltságából, sérülékenységéből fakad - tudósít a Világgazdaság Online.
A válság előtt, 2007-ben és 2008-ban a vizsgált kelet-közép-európai országokban átlagosan évi 24 százalékkal nőtt a vállalatok banki hitelállománya, voltak azonban olyan országok, ahol ennél jóval nagyobb ütemű volt a bővülés (Bulgáriában 50 százalékos, Romániában 34 százalékos).
