2010.10.15. 10:31
Nem sok cég van, ami az ajkaihoz hasonló pusztítást okozhat
Kevesebb mint tucatnyi céget érinthet a lex Mal, ha csakis olyan helyzetekben alkalmaznák, mint amilyen az ajkai vörösiszap-katasztrófa. Ha szigorúbbak lesznek a jogalkalmazók, akkor ez a kör kiterjedhet, mivel a törvénymódosítás szövege meglehetősen nagy mozgásteret biztosít az államnak.
Tény azonban: kevés olyan üzem van ma Magyarországon, amely az ajkaihoz hasonló pusztítást képes okozni. A Mal Zrt.-nél a hatalmas mennyiségű ipari melléktermék okozta a katasztrófát, és ugyanígy jelenthet potenciális veszélyforrást bármilyen más cég, ahol a termelésben sok káros anyag keletkezik. A feltételes mód azonban ebben a helyzetben erősen indokolt, mivel az új tárolási technikák biztonságosabbak, s a melléktermék elhelyezése is szigorúan szabályozott – figyelmeztetett Kótai László, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjának munkatársa. A rendszerváltás óta a nehézipar volumene akkora mértékben csökkent, hogy mára alig maradt hasonló veszélyforrás. S körülbelül ez volt az az időszak is, amikor a biztonsági előírások jóval komolyabbak lettek, ráadásul a médiának köszönhetően ma már nem marad titokban, ha valahol megsértik ezeket a szabályokat – tette hozzá.
Bár a szakértők konkrét neveket nem mondanak, meglehetős pontossággal körülhatárolható, melyek lehetnek azok az üzemek, amelyekben a szokottnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a biztonságra, s amelyek így szélsőséges esetben a lex Mal érintettjei is lehetnek. A feltételezések szerint ilyenek lehetnek a Molhoz tartozó finomítók, a százhalombattai, a tiszai és a zalai, illetve a Tiszai Vegyi Kombinát, de felhozható példaként a BorsodChem több üzeme vagy a dunaújvárosi vaskohó is. A csepeli galvániszap ügye néhány éve generált nagyobb vitákat.