2010.10.18. 10:01
Tölgyessy: Orbánnak sikerült a kör négyszögesítése
Ami nemrég még a kör négyszögesítésének tűnt, most egyszerre lehetséges: látszólag szélesebb társadalmi csoportok közvetlen áldozathozatala nélkül is megvan az érdemleges szja-csökkentés fedezete és az elvárt költségvetési hiány - jelentette ki Tölgyessy Péter az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A politikai elemző szerint gazdasági szabadságharc jegyében folyik az új közgazdaságtan felépítése, de kérdés, elég-e gondok megoldásához a puszta teherátrendezés.
A héten ismertté váltak a kormány adóátrendezési tervei, és már részleteiben is tudhatóak az államháztartás bevételi oldalára vonatkozó kormányzati elképzelések. Újabb különadók kivetésével és a nyugdíjpénztáraknak járó közel négyszázmilliárd forint államkasszába való átirányításával jövőre hozzávetőleg 560 milliárdnyi többletforráshoz jut a költségvetés - mondta az MR1 Kossuth Rádióban Tölgyessy Péter.
Úgy vélte, ezzel tartható lesz az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalékos hiány. Ami nemrégen még a kör négyszögesítésének tűnt, most egyszerre lehetséges: látszólag szélesebb társadalmi csoportok közvetlen áldozathozatala nélkül is megvan az érdemleges személyi jövedelemadó-csökkentés fedezete és az elvárt költségvetési hiány. A szabályos új rendszerváltást hirdető új hatalom nem tolhatta a boldogabb jövőbe legfontosabb választási ígéretét, az adócsökkentés teljesítését. Most néhány orbános huszárvágással összeállt a nagy gazdasági induló attak, és még sincsenek durva megszorítások. A gazdasági szabadságharc jegyében folyik az új közgazdaságtan felépítése. Fájdalmas többletterhek nélkül teljesülni tetszik a magyarok megannyi régi vágya: részben a külföldi tőkére kivetett különadó fedezi az érdemi hazai személyi jövedelemadó-csökkentést. Csakhogy lehetséges-e ingyen ebéd a világkapitalizmus rendjében? - tette fel a kérdést a politikai elemző.
A most bejelentett adótervekről mindent egy helyen itt olvashat!
Újabb három különadó
A pénzintézetek különadója után most újabb három terület, az energiaszolgáltatás, a telekommunikáció és kereskedelem kap a nyakába - elvileg 2013-ig - nagy hirtelen többletterheket. A költségvetés nem először óhajt részesedni ezen ágazatok jövedelméből. Az utolsó negyedévben elfogadott törvény egész évre visszamenőleges hatállyal, tehát vitatható alkotmányossággal dönt majd jókora közterhekről - magyarázta az alkotmányjogász.
Tölgyessy szerint az Orbán-kormány most a másfél évvel ezelőttihez képest lényegesen kedvezőbb költségvetési helyzetben, döntően adócsökkentési tervei megvalósítása érdekében választotta a különadók rendszerének kiépítését. A négy különadóból tervezett 361 milliárd forint bevétel meghaladja az összes vállalati társasági adóteher (609 milliárd forint) felét. Mértéke átlagosan az érintett vállalatok nyereségének a fele, a Magyar Telekomnál például három év alatt egy teljes esztendő profitját viszi el. A tavaly egészében véve veszteséges, és összesen csupán másfél milliárdos társasági adót fizető kereskedelmi láncokra viszont a kormány egy csapásra harmincmilliárd forint többletterhet helyezne.
Az érintett cégek érhetően mindent megtesznek majd azért, hogy új kötelezettségeiket áthárítsák beszállítóikra és megrendelőikre. Nem feltétlenül az áraikat emelik majd, hanem csökkentik beruházásaikat, ésszerűsítik dolgozói létszámukat, rontják szolgáltatásuk minőségét.
Megmozgatják otthoni kormányzati és uniós kapcsolataikat az új adók ellen. A rendszerré váló különadók szükségképpen elbizonytalanítják a külföldi befektetőket. Kérdéses például, ki fog eztán mondjuk nagyszabású energetikai beruházásba kezdeni nálunk. Végül, a különadók megszüntetésének fedezetét igencsak bajos lesz a következő választásokat megelőző esztendőben megtalálni - jegyezte meg a szakértő.
Irány az állami nyugdíjrendszer
Tölgyessy Péter kifejtette: a kormány tervei szerint 14 hónapon át kölcsönveszi a magán-nyugdíjpénztáraknak járó nyugdíjjárulékot. Az így nyert sok százmilliárdot azonban csak akkor képes belátható időn belül visszaadni, ha közben emberek százezrei lépnek önként vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Az ennek előmozdítására irányuló kampány már neki is indult. Az 1997-es nyugdíjreform alighanem hibás döntés volt: a magán-nyugdíjpénztárak jelentős hányadban éppen a reform miatt az állami nyugdíjkaszából hiányzó évi közel négyszázmilliárd forint fedezetére kibocsátott államkötvényeket vásárolták meg, miközben ennek kamatjaiból fedezték tetemes működési költségeiket. Ám most az állami nyugdíjrendszerre való visszaállásnak is meglesznek a jókora költségei: az erőltetett visszaállás érezhetően csökkentheti a keresletet a magyar állampapírok iránt, és zavart kelthet a pénzügyi szféra egészében is.
