Albérlet: jobban megéri adóval?

Előnyére változik 2011-től a lakások bérbeadásának adózása. Jövőre az összevont jövedelem részeként jelenik meg a bérbeadásból származó bevétel, ez komoly adminisztrációs tehertől szabadítja meg az ezzel foglalkozókat, miközben némi utánajárással akár az adókötelezettség mértékét is le lehet faragni, javítva a bérbe adott ingatlan megtérülési rátáját.

A lakásokat bérbe adók számára jó hír, hogy az idén már nem csökkennek tovább a bérleti díjak, főként az olcsóbb kategóriában tapasztalható, hogy a lakásvétel és hitelfelvétel elhalasztása miatti keresletnövekedés megfékezte az árak további esését. A nagyobb egyetemi városokban és a népszerűbb budapesti kerületekben így tavalyhoz képest csak 5-10 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, de sok helyen a 2009-es szinten maradtak. Ez igen sokakat érint, a lakástulajdon magas magyarországi arányában ugyanis az is jelentős szerepet játszik, hogy sok magánszemély befektetési céllal vásárolt lakását bérbe adja. E jövedelmek egy része ma még elkerüli az adórendszert, becslések szerint a lakások bérbeadásából származó jövedelmek fele, kétharmada jut el ily módon a tulajdonosokhoz – mutatott rá Héhn Miklós, az RSM DTM tanácsadó cég partnere. Mivel a költségvetést elkerülő jövedelmeket az adóhatóság még nem ellenőrzi kiemelten, jelenleg csupán a vagyonosodási vizsgálatok során derülhet fény ezekre a szabálytalanságokra.

A bérbeadásból származó jövedelem jelenleg két módon adózhat: vagy külön adózó jövedelemként, vagy a bérbeadó választása alapján az összevont adóalap részeként önálló tevékenységnek számít. Az Országgyűlés által elfogadott adómódosítások alapján a jövő évtől a helyzet változik: már csak az öszszevont adóalap részeként lehet adózni az ingatlan bérbeadása után. Az önálló tevékenység során a bérbeadó számára érdemes előre megtervezni, hogy a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti jövedelemadózást választja. Amennyiben az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján határozzuk meg a bevétel-jövedelem hányadot, akkor 10 százalékos költséghányad mellett a bevétel 90 százaléka lesz az öszszevont adóalap részét képező jövedelem. E megoldást akkor érdemes alkalmazni, ha nem rendelkezünk a felmerült költségeket alátámasztó bizonylatokkal – emeli ki az RSM DTM szakértője.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!