2010.11.01. 10:36
Bod Péter Ákosnak nem tetszik, amit az Orbán-kormány tesz
"Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam" - így vélekedett Bod Péter Ákos egyetemi tanár, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, a végkielégítés-adó kapcsán a múlt héten felmerült kormányoldali tervekről, nevezetesen az alkotmány és az Alkotmánybíróság (AB) felülvizsgálati köreinek szándékolt megváltoztatásáról, utóbbi esetében szűkítéséről.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője ugyanitt azt mondta: nem a különadóval beszedhető összeg, hanem az intézkedések üzenetértéke a jelentős a kormányzat részéről. Bod Péter Ákos szerint a válságadók valamilyen formában végül mégis visszahatnak majd a fogyasztókra. A devizahitelesek megsegítésére hozott kormányzati döntéseket ugyanakkor mindkét elemző alapvetően jónak tartotta. A magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése viszont hoz is, de visz is az ország szempontjából - derült ki a vasárnap esti televíziós beszélgetésből.
Nekem nagyon nem tetszik, ami történt, mert túl hirtelen reakciókat láttam, és remélem, hogy egy-két nap alatt - a hosszú ünnep erre alkalmas lesz -, kicsit alszanak a dolgokra. Mivel az alkotmány is és az Alkotmánybíróság (AB) státusza is nagyon nagy ügy - így reagált Bod Péter Ákos a Heti Hírmondó felvetésére, hogy miként vélekedik a végkielégítések 98 százalékos különadója és az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköreinek tervezett szűkítése kapcsán kialakult helyzetről.
Azt remélem, hogy ez elcsitul - tette hozzá az egyetemi tanár. Ide kapcsolódva ugyanakkor elmondta: a kormány beterjesztett egy sor törvényt, amelyek sora alkotmányossági szempontból kicsit bizonytalan; ezek a speciális különadók, amelyekre a kormány sokat alapoz programjában. "A nagy kérdés talán még ezután jön, tudniillik, hogy az Alkotmánybíróság hogyan ítéli meg azokat az egyéb döntéseket, amelyek nagyon kellenek ahhoz, hogy a kormány programja haladhasson a kijelölt úton" - mondta az MNB volt elnöke.
Mekkora összegekről beszélünk voltaképpen a végkielégítések különadójából beszedhető pénzek esetében? Valóban jelentős, a költségvetés számára fontos tényezőről van itt szó? - hangzott a Heti Hírmondó felvetése.
Ez inkább szimbolikus intézkedés, a költségvetés szempontjából nem nagyon jelentős tétel - pár milliárd forintnál, egy-két milliárdnál többről biztosan nem beszélhetünk - reagált Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Rt. vezető elemzője, hozzátéve: inkább szimbolikus intézkedésről van szó. "Az üzenet a nagyon fontos. Egyrészt az, hogy a kormánynak van egy akarata, amit szeretne keresztülvinni, és ez nem biztos, hogy belefér a jelenlegi alkotmányossági keretekbe. Másfelől: van sok más igyekezete és döntése a kormánynak, amelyek már nem pár milliárd forint összegről szólnak, hanem pár száz milliárdról, továbbá a magyar gazdaság megítéléséről és jövőjéről is; például a válságadók ezek közé tartoznak" - tette hozzá a vezető elemző.
A kérdés szerinte az, hogy ha az egyik döntés nem megy át az alkotmányossági vizsgálaton, akkor a többi lépés is megtámadható-e - s valószínűleg igen. Ha azok sem mennének át az AB kontrollján, az ellehetetlenítené a kormány gazdaságpolitikáját. "Nyilván azért van ez a nagy egymásnak feszülés, amit a héten láttunk" - érvelt Török Zoltán.
Válságadók - visszaterhelik-e a fogyasztókra? Erről és devizahitelesek megmentését célzó mentőcsomagról, valamint a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó "improvizációról" itt olvashatják Bod Péter Ákos és Török Zoltán véleményét
