Geréb Ágnes és az otthonszülés - egy mentőorvos véleménye

A cikk eredetije blogjaink között jelent meg: http://rontgen.blog.vg.hu

Geréb Ágnes tevékenysége

Geréb Ágnes először egy 2003-as ikerszülés kapcsán került a figyelem középpontjába. Ekkor egy ikerpár második tagja megszületése után nem lélegzett, újraélesztéssel próbálkoztak. Miután ez nem sikerült mentőket hívtak, akik újszülöttet újraélesztették, aki azonban addigra már olyan súlyos agykárosodást szenvedett, hogy a kórházban később meghalt.
Az orvosszakértők szerint ennél a szülésnél nem volt sem felnőtt-, sem újszülött-újraélesztésben jártas személy a helyszínen, emellett hiányoztak az újraélesztéshez szükséges eszközök, gyógyszerek is. Ráadásul a mentőkkel „elfelejtették” közölni, hogy ikerszülés történt.  Az ikerszülés ugyanis mindig kiemelt kockázatú szülésként kezelendő, még akkor is, ha a magzatok elhelyezkedése ideális, ezért biztosítani kellett volna, hogy jól felszerelt intenzív centrum, valamint koraszülött részleg álljon rendelkezésre szükség esetén. Emellett, az ikerszülésnél a 2003-ban hatályos tankönyv előírásai szerint két szülész-nőgyógyásznak és két másik szakorvosnak is jelen kellett volna lennie, valamint műtőt is rendelkezésre kellett volna bocsátani.

A második eset 2007 szeptemberében történt, itt a magzat szülés közben elakadt a szülőcsatornábanezért Geréb Ágnes méhösszehúzódást serkentő szert adott az anyának. Ezzel az igazságügyi szakértők szerint csak rontott a helyzeten, hiszen az addig is oxigénhiányban szenvedő magzat oxigénhiányát még inkább fokozta az erősebb méhösszehúzódások miatt. Ezt követően, a szakértők szerint szakszerűtlen fogásokkal próbálta a magzatot világra segíteni. A mentők értesítésére ismét később került sor, kiérkezésükkor a magzat már halott volt. Az orvosszakértő szerint a megszületendő gyermek halálát az oxigénhiány okozta, amely egyebek mellett a szülésznő szakszerűtlen fogásai miatt bekövetkező gerincsérülésből fakadt. A halott magzatot végül a kórházban egy egyszerű gátmetszéssel (ezt otthon is meg lehet és kell is tenni, ha szükséges) emelték ki. A terhes nő szintén magasabb kockázati csoportba tartozott, hiszen elmúlt 35 éves, és ismert pajzsmirigy betegségben szenvedett, a magzat pedig kifejezetten nagy súlyú volt.

A harmadik esetnél az anya került kivérzett állapotban a kórházba, ahol szerencsére sikerült az életét megmenteni. Végül, az utolsó esetben egy a XII. kerületben levő Születésházba kellett mentőt hívni, mert az ott született újszülött keringése összeomlott.

A kalauz

Ha csak a száraz tényeket nézzük, Geréb Ágnest 2007-ben a jogerősen eltiltották a szakmájának gyakorlásától, ettől magát nem zavartatva továbbra is vezetett le szüléseket, elmondása szerint szülésznői minőségben. Azonban Magyarországon jelenleg szülésznőknek nem engedélyezett a felügyelet nélküli szülés levezetése. Vajon azért a buszsofőrért is élőláncot alkotnának-e, akit halált okozó közúti baleset miatt a foglalkozásától eltiltottak és az eltiltás alatt iskolabuszt vezetve - mondván, hogy ő csak kalauz - újra balesetet okoz?

A Születésháznak és magának Geréb Ágnesnek sem volt a fenti időszakban az általa folytatott tevékenységre ÁNTSZ engedélye, de még felelősségbiztosítása sem. Felmerült-e valakiben is, hogy Geréb Ágnes hogyan kezeli a veszélyes hulladékot (a vérrel, testnedvekkel szennyezett ágyneműt), a szülés után visszamaradt méhlepényt? Tehát sofőrünknek nemhogy jogosítványa nincs, kötelező felelősségbiztosítással sem rendelkezik.

A szakértői vélemények szerint Geréb Ágnes számos olyan szakmai hibát elkövetetett, amelyeket egy képzett szülésznő nem követhetne el. Persze, az orvosi szakma nem csak könyvekből megszerzett tudásból áll. Mindenki követ el hibákat, de alapvetően az elvárható, hogy ezekből tanuljunk, tovább képezzük magunkat, olvassunk, gyakoroljunk. Ezt a hivatást nem lehet szakmai alázat nélkül űzni. Már az első eset után is felmerült bennem, hogy Geréb Ágnes vajon elvégzett-e bármilyen felnőtt- és gyermek újraélesztési tanfolyamot? (Ez utóbbi tartalmazza a szülés körüli teendőket is). A bíróságon azonban megkérdőjelezte az elakadt magzat esetében a gátmetszés szükségességét, annak a beavatkozásnak a létjogosultságát, amely akkor megmenthette volna a baba életét.

Persze lehet élőláncot alkotni, mozgalmat indítani, de a tények makacs dolgok, egy szakmabelinek nehéz nem észrevenni őket. Ugyanakkor a bokabilincset és az ügyvédjétől való elzárást abszolút túlzásnak tartom, hiszen nem megalázni kell valakit, hanem igazságot szolgáltatni. Térjünk rá magára az otthonszülésre, de immár Geréb Ágnes nélkül, hiszen meggyőződésem, hogy az otthonszülés társadalmi elfogadtatásának az ő személye sokkal többet ártott, mint használt.

A cikk folytatása itt olvasható!

 A szerző oxyológus szakorvos, a Magyar Légimentő Kht. volt orvosigazgatója